Valódi önállóság csak a gazdasági mozgástér nemzeti érdekek szerinti növelésével teremthető – jelentette ki Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a Külpiaci Értekezleten 2011. július 7-én, Budapesten. A tárcavezető a magyar kormány külgazdasági kapcsolatrendszerének a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot érintő legfontosabb elemeit ismertette.

A kormány határozott gazdaság- és geopolitikai szándéka, hogy Magyarország regionális és ezen túlmutató mozgásterét a lehető legnagyobb mértékben növelje. Az ország újjászervezése csak úgy vihető sikerrel végbe, ha a korábbi éveknél határozottabban és világosabban képviseljük a magyar érdekeket külkapcsolatainkban is – mondta a miniszter a külgazdasági szakdiplomaták hagyományos éves találkozóján. Kiemelte: Az új megközelítés ugyanakkor nem a kipróbált kapcsolatrendszerrel szemben fogalmazódik meg, hanem annak gazdagítására, a benne rejlő lehetőségek jobb kihasználására törekszik.

Fellegi Tamás arról számolt be, hogy a kormány lezártnak tekinti a privatizációs időszakot, az „iparszerűen” űzött állami vagyonértékesítés megszűnik. Nem folytatható tovább az a gyakorlat, amely úgy vont be forrásokat a költségvetési lyukak betömésére, hogy közben felélte a közvagyont – hangsúlyozta Fellegi Tamás, hozzátéve, hogy az állami vagyon kisebb átrendeződése természetesen a jövőben is elképzelhető. A miniszter példaként említette egyes, kisebbségi állami tulajdonú vállalatoknál a vagyonelemek profiltisztítás miatt bekövetkező értékesítését vagy a felelőtlenül privatizált vagyonelemek visszavásárlását.

Fellegi Tamás ennek kapcsán arra is kitért, hogy az állam nemcsak üzleti, hanem politikai vállalkozó is, ezért tekintettel kell lennie olyan nemzetgazdasági és társadalmi szempontokra is, amelyek adott esetben felülírhatják a hagyományos üzleti logikát.

Stratégiai jelentőségű változást hozott az állami vagyonkezelés és a fejlesztéspolitika terén, hogy a kormány valódi üzletfejlesztési politikát valósít meg. A szabályozási környezet megváltoztatásával és a lehetőségek megteremtésével a külföldi partnerekkel közös üzleti, gazdasági projektek létrehozására törekszik, ami pontosan az ellenkezője a privatizációnak – húzta alá a tárcavezető, hozzátéve, hogy ezen együttműködések jelentős hozadéka az ország versenyképessége szempontjából meghatározó technológiai transzfer is.

A partnereinkkel államközi és vállalati szinten is olyan együttműködéseket, érdekeltségi viszonyokat kell kialakítanunk, amelyek tartósak és fenntarthatóak – jelentette ki Fellegi Tamás, aki szerint ezeknek a kooperációknak a legnehezebb körülmények között sem szabad veszélyeztetniük az ország érdekeit.

A tárcavezető négy stratégiai irányt jelölt meg, amelyben a jelenlegi és az elkövetkező ciklusokban is jelentős erőfeszítéseket kell tenni: az energia- és a klímapolitikát, az ezekhez kapcsolódó zöldgazdaságot és az infrastrukturális fejlesztéseket, beruházásokat. Fellegi Tamás az infrastrukturális fejlesztésekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy ezen az igen forrásigényes területen ugyan lassú, de nélkülözhetetlen az előrelépés. A keleti nyitás egyik legnagyobb jelentősége pont abban áll, hogy számos nagy volumenű fejlesztés lehetőséget teremti meg. Az energia- és klímapolitikáról szólva a miniszter kiemelte, hogy a szektorok prioritásként kezelése nem csak aktuális pénzügyi, hanem gazdaságfejlesztési kérdés is. Mindez azért is fontos, mert a világgazdaság elkövetkező időszakának valódi motorja ez a két terület és a rájuk épülő zöldgazdaság lesz.

(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)