A Közlekedési Tanács első olvasatban tárgyalta a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztéséről szóló rendelettervezetet, amelyről a tagállami szakminiszterek általános megközelítést fogadtak el 2012. március 22-én, Brüsszelben. A Magyarország és a közép-európai régió számára közlekedéspolitikai és gazdasági szempontból egyaránt nagy jelentőségű jogszabályjavaslat az uniós közlekedési hálózat fejlesztésének irányait határozza meg 2050-ig. A Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár által vezetett magyar delegáció a korábbi fenntartásokra okot adó pontok megnyugtató rendeződése után támogatta az általános megközelítés elfogadását.
A tervezet a közlekedési infrastruktúrafejlesztések kiindulópontjaként egy kétszintű hálózat bevezetését kezdeményezi, amely a teljes uniós közlekedési hálózatot magában foglaló átfogó hálózatból és annak részeként a legmagasabb uniós hozzáadott értéket megjelenítő vonalakat tartalmazó törzshálózatból áll. Az Európai Bizottság 2011 nyarán kiemelt törzshálózati folyosók beazonosítását kezdeményezte, amelyek több tagállam aggodalmai szerint nem kívánatos harmadik szintté alakulhattak volna. Az intenzív egyeztetések nyomán elfogadott kompromisszumos javaslatból kikerült a jogi személyiséggel rendelkező folyosó-platformok létrehozásának kötelezettsége és a bizottsági végrehajtási határozatok lehetősége, valamint egyértelművé vált az európai koordinátorok és a folyosó-munkaterv szerepe.
A rendelettervezet megfogalmazása szerint az új törzshálózati folyosók lefedik a törzshálózat legfontosabb, határokon átívelő nagytávolságú közlekedési áramlatait. A folyosók legalább három országon keresztül húzódnak, főszabályként minimum három közlekedési ágat érintve. Minden országban legalább egy folyosónak kell lennie. A jelenlegi tervek szerint Magyarországon három törzshálózati folyosó is áthaladna: a Spanyolországtól az ukrán határig tartó Mediterrán folyosó (a Ljubljana–Budapest–Záhony vonalon), a Hamburgtól Ciprusig húzódó folyosó (a Bécs/Pozsony–Budapest–Arad vonalon), valamint a Strasbourg–Duna folyosó.
A javaslat az átfogó hálózat kiépítésének végső időpontját nem kötelező jelleggel 2050. december 31-ben határozza meg. A törzshálózat megvalósításának időpontját – 2030. december 31. – ugyan kötelezően írja elő, de az eredetileg tervezettnél kiterjedtebb körben, a pénzügyi erőforrások vagy a műszaki ütemezés korlátaira figyelemmel ad lehetőséget mentességek megadására.
Völner Pál a Tanácsülésen elhangzott hozzászólásában szorgalmazta, hogy a TEN-T iránymutatásokról szóló rendeletet és az a TEN-T büdzsét felváltó Európai Összekapcsolási Eszköz (CEF - Connecting Europe Facility) alapról szóló rendeletet a felek a jövőben is párhuzamosan tárgyalják. Érvelése szerint ezt az igényt a két jogszabályjavaslat közötti szoros kapcsolat, a térképek és a törzshálózati folyosók konzisztenciájának biztosítása is indokolja. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarország várakozással tekint a rendeletekről szóló tanácsi vita folytatása elé.
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)
