Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter nyitóbeszédet mondott az Európai Fenntartható Energia Hét rendezvényén, majd délután részt vett az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottsága ülésén, ahol a kohéziós politika eddigi elnökségi eredményeiről számolt be 2011. április 12-én, Brüsszelben. Közlemény.
Az Európai Fenntartható Energia Hét rendezvényén tartott beszédében a miniszter kiemelte: Európa versenyképességének megőrzése érdekében elengedhetetlen a hagyományos energiahordozókra épített gazdasági modell újragondolása. Európának meg kell találnia az egyensúlyt a környezeti rendszerek által nyújtott lehetőségek kiaknázása és a fejlődési igények kielégítése között. Ennek lehetnek kiemelkedő eszközei az úgynevezett tiszta technológiák. Egy fenntartható jövőt megalapozó gazdasági modellben az energiatakarékosság, az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások alkalmazása, valamint az Unió országaiban rendelkezésre álló megújuló erőforrások előtérbe helyezése meghatározó jelentőséggel bír majd – tette hozzá.
Elengedhetetlen, hogy a kohéziós politika még az eddigieknél is hatékonyabban járuljon hozzá az Unió állampolgárai életminőségének javulásához – ezt már az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottságának tagjai előtt jelentette ki Fellegi Tamás. A miniszter tájékoztatójában kiemelte, hogy a magyar EU-elnökség hatékonyan segítette elő, hogy az egyeztetések a 2010 novemberében megjelent 5. Kohéziós Jelentés javaslataitól a tagállamok egyetértését élvező konkrétumok irányába mozduljanak el, és így a szakterület jövőjéről politikai konszenzus alakuljon ki a félév végére. Mindennek rendkívüli jelentőséget ad az a cél, hogy még az EU-költségvetési vitájának megkezdése előtt egyetértés alakuljon ki a kohéziós politikáról az érintettek között – hangsúlyozta.
A magyar elnökség legnagyobb sikerei közé sorolta Fellegi Tamás, hogy a 2011. február 21-i Általános Ügyek Tanácsa keretében először folyt vita a kohéziós politikáról tanácsi – azaz politikai – szinten. Az itt egyhangúan jóváhagyott tanácsi következetések rögzítik a tagállamok egyetértését abban, hogy a kohéziós politika az európai integráció fontos eszköze, amelynél figyelembe kell venni a helyi, regionális és nemzeti sajátosságokat, ugyanakkor meg kell őrizni a politika integrált megközelítését. A tagállamok ekkor azt is megfogalmazták, hogy szükség van egy átlátható, egyértelmű, kiszámítható szabályozási környezetre, valamint, hogy növelni kell a politika végrehajtásának hatékonyságát és eredmény-orientáltságát.
Az EU2020 Stratégia és a kohéziós politika céljainak sikeres és eredményes végrehajtása a területi szempontok érvényesítésével biztosítható – hangsúlyozta a miniszter, aki hozzátette, hogy a magyar elnökség alatt e téren is érdemi előrelépés várható a felülvizsgált Területi Agenda, a TA2020 dokumentum elfogadásával.
A magyar elnökség kiemelt programjaiként március végén magas szintű, nemzetközi szakértői találkozókat rendeztek Budapesten, amelyeken szintén komoly eredményeket sikerült elérni a közös célok megvalósulása érdekében. Az ezeken összegyűjtött vélemények és álláspontok is fontos témái lesznek a 2011. május 19–20. közötti gödöllői informális miniszteri találkozóknak, ahol a tagállamok közös üzeneteit elnökségi következtetések formájában kívánják rögzíteni.
A szabályozások tervezetének minél hamarabb meg kell jelennie, és a legfontosabb kérdésekben közös álláspontot kell kialakítani, hogy lehetővé váljon a kohéziós politika eredményességének növelése és mérhetősége, a végrehajtás hatékonyabbá válása, valamint az adminisztratív folyamatok egyszerűsítése – mondta beszéde zárszavában a miniszter, aki megköszönte azt a támogatást, amit az Európai Parlament a magyar elnökségnek ad a kohéziós politika területén.
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)
