Budapesten mutatta be legújabb kiadványát pénteken a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA).

Maria van der Hoeven, az IEA főigazgatója hangsúlyozta: a kiadvány azt járja körül, hogy miként lehet úgy környezetbarát, fenntartható és megfizethető energiaforrásokat találni, hogy tartható legyen a legfeljebb 2 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedési cél.

Az ügynökség felülvizsgálta a 2011-es magyar energiapolitikát, amelyről a főigazgató azt mondta, hogy az IEA szerint Magyarország jó példa lehet a többi államnak.

Fotó: Bartolf Ágnes

Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyekért felelős államtitkára a pénteki sajtótájékoztatón ismertette, hogy a Nemzetközi Energia Ügynökség - amelynek Magyarország 1997 óta tagja - évente jelenteti meg Energiatechnológiai perspektívák című kiadványát, amelyet mindig más tagállamban mutatnak be.

Az államtitkár elmondta, hogy a klímaváltozás megelőzése kapcsán három lehetséges utat vázol fel a kiadvány. Egyrészt megvizsgálja, hogyan lehet elérni 2050-ig a maximum 2 Celsius-fokos globális hőmérséklet-emelkedési célt, de az IEA két kedvezőtlenebb, 4 és 6 Celsius-fokos emelkedést feltételező forgatókönyvvel is számol, aminek hatásait szintén elemzi a kiadványban. Szólt arról is, hogy az NFM a pénteki találkozón bemutatta az energia ügynökségnek azokat a legfrissebb eseményeket, amelyek a hazai és a régiós energiapiacon, energiapolitikában zajlanak, és véleményt cseréltek arról, hogy az IEA mennyire tartja ezeket megfelelő iránynak.

Maria van der Hoeven kifejtette: elsősorban kormányzati döntés a megfelelő energiaforrás, és -ellátás kiválasztása, és a kormány felelőssége az is, hogy létrehozza azt a szabályozási keretet, amelyben a fenntartható energiaellátást biztosító döntéseket meg lehet hozni. Úgy vélte, hogy ezenkívül a magánbefektetői képességek felszabadítása az egyetlen módja annak, hogy elérhessük a legfeljebb 2 Celsius-fokos hőmérséklet-növekedést. A világ energiafelhasználásból származó szén-dioxid kibocsátását 50 százalékkal kell csökkenteni 2050-ig ezen cél eléréséhez, de ehhez jelenleg nem állnak rendelkezésre a megfelelő eszközök - hívta fel a figyelmet Maria van der Hoeven.

Fotó: Bartolf Ágnes

A kiadványban az IEA ezért három csoportra bontva áttekinti az energiatechnológiai lehetőségeket. A jó úton haladó fejlesztések közül a főigazgató a vízenergia-technológiai, a biomassza, és a szárazföldi szélenergia fejlesztéseket emelte ki. Úgy vélte, több erőfeszítést igényelnek az erőforrás-felhasználási kérdések, az elektromos autók fejlesztése, és nem jó pályán haladnak az atomenergia technológiával, a szén-dioxid leválasztással és tárolással, valamint a bio üzemanyaggal történő szállítással kapcsolatos beruházások. Maria van der Hoeven szerint több megújuló energiaforrást kell integrálni az energiamixbe, de minden lehetséges technológiára szükség van, és meg kell vizsgálni azt is, hogy ezek mennyire függnek egymástól. Magyarországot illetően hangsúlyozta: a gáz- és az atomenergia fontos forrásai a fenntartható energiafelhasználásnak, ezért a gázellátás biztonsága továbbra is fontos szempont kell hogy legyen a magyarországi fejlesztéseknél, intézkedéseknél.

Az IEA három ajánlást fogalmazott meg a döntéshozóknak: egyrészt arra kell törekedni, hogy az energiaárak tükrözzék a valós bekerülési költséget, másrészről növelni kell az energiahatékonyságot, ezenkívül a magánszektor beruházásainak elősegítésére lehetővé kell tenni az innovációt, a kutatás-fejlesztést. Maria van der Hoeven, tárgyalt Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszterrel is a hazai energiastratégia irányairól, és az eddig megtett lépésekről - ismertette Kovács Pál. Kérdésre válaszolva Maria der Hoeven elmondta, hogy az energiaárak befagyasztása káros energiahatékonysági és piaci szempontból is, és bár az áremelkedés terhet jelent a lakosságnak, erre szociális intézkedésekkel lehet megoldást találni.

A Nemzetközi Energia Ügynökségnek 28 tagja van, elsősorban a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamai és néhány másik ország. A szervezet folyamatosan figyeli azokat a változásokat, amelyekkel a fejlett országoknak energiapolitikai és környezetvédelmi szempontból szembe kell nézniük - ismertette Kovács Pál a sajtótájékoztatón.

(MTI)