„A Várbazár hosszú évtizedeken keresztül a Várnegyed ékköve volt a Duna partján, ma már történelmi örökségünk csúnya szégyenfoltjának számít” – mondta Zumbok Ferenc miniszteri biztos 2011. november 15-én, a Budai Várban, a Várbazárt és a Várnegyedet érintő felújítási munkálatok kapcsán. A miniszteri biztos szerint a közbeszerzési eljárásokat követően jövő ősszel kezdődhet el a Várbazár felújítása, az északi pavilonra és a vízhordó lépcsőre már megvannak a jogerős építési engedélyek és kiviteli tervek. A munkálatokhoz szükséges, uniós forrásokból származó 6,5 milliárd forint rendelkezésre áll.
A kormány 2011. október 19-én döntött a Várbazár teljes rekonstrukciójának megkezdéséről és a Várnegyed hosszú távú fejlesztéséről. A Várbazár felújításával kapcsolatos terveket 2011. december 30-ig kell kidolgozni, 2014 márciusára pedig be kell fejezni a munkálatokat.
Giró-Szász András kormányszóvivő szerint a Budai Vár nemzeti történelmünk és identitásunk fontos része, és a Kormány pontosan ilyen területeket és célokat kíván támogatni az Új Széchenyi Tervben. A beruházás a Nemzeti Programok között szerepel, vagyis olyan, régiókon túlmutató jelentőségű fejlesztés, amely az ország egésze számára érezhető előnyökkel jár. „A Várbazár ma a világ száz legféltettebb és legveszélyeztetettebb műemlék-együttese közé tartozik. Ezen kíván a Kormány változtatni, nemcsak azért, mert a Várbazár történelmünk és identitásunk kiemelt része, hanem mert a fejlesztés munkahelyeket is teremt, ami szintén fontos kormányzati cél” – hangsúlyozta a kormányszóvivő.
Zumbok Ferenc kifejtette, hogy a Várbazár több mint száz éven át alulhasznosított volt. „A felújításon túl a legnehezebb feladat az lesz, hogy megtaláljuk azokat a funkciókat, melyeken keresztül élhető és látogatott központja lehet a fővárosnak” – tette hozzá. A rekonstrukciós tervek között szerepel a gyilokjáró kiépítése, amellyel körüljárható lesz a palota, valamint egy 130-140 gépkocsi befogadására alkalmas mélygarázs és egy 1600 négyzetméteres, földalatti kulturális rendezvénytér kialakítása. A vízhordó lépcső mellé mozgójárdát terveznek, amely összekapcsolja az eddig elszigetelt Várat a Duna-parttal. Az egykor műteremként használt pavilonsor helyiségeiből néhányat fiatal képzőművészeknek adnának ki ingyen használatra, a többiben éttermek és kávézók működnek majd, az Ifipark helyén pedig a "bakancsos turistákat" kiszolgáló sörsátrak és olcsóbb éttermek létesülhetnek.
Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere üdvözölte a Kormány terveit, hangsúlyozva, hogy abban az önkormányzat javaslatai is visszaköszönnek. A polgármester kifejezte abbéli örömét, hogy nem magánbefektetőknek adják át a területet, hanem az állam döntő részvételét biztosító beruházást tesznek lehetővé. „Különösen örülök annak, hogy a felújítás uniós pénzekből valósul meg, a jelen költségvetési helyzetben ez tűnik a legreálisabbnak és a legszerencsésebb döntésnek” – mondta a polgármester.
A kormány döntése alapján a Várnegyed és környéke kritikus közlekedési viszonyainak rendezésére a megvalósíthatósági tanulmánynak 2012. február végéig kell elkészülnie, míg a negyed 25 évre szóló fejlesztési stratégiájának kidolgozására a kormányhatározat 2012. május 31-ig adott határidőt.
Zumbok Ferenc szerint a Vár nemcsak a kulturális örökség része, hanem a magyarság történetének kiemelkedő helyszíne, így hosszú távú fejlesztése nem képzelhető el a szakmai és társadalmi szervezetek véleményezése nélkül. Az egyeztetésbe bevont mintegy 30 hatóság, intézmény és civil szervezet szakembereinek segítségét és ötleteit a továbbiakban is várják a Várnegyed fejlesztésével kapcsolatban.
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)
