A TTE Energia Tanács 2012. június 15-én tartotta ülését Luxembourgban. A tanácsülésre a soros dán elnökség tanácsi következtetés tervezetet nyújtott be a 2050-ig tartó energia útitervről szóló bizottsági közleményről. Az elnökség tájékoztatta a Tanácsot, hogy sikerült megállapodásra jutni az Európai Parlamenttel az új energiahatékonysági irányelv-tervezet szövegéről. A magyar küldöttséget Kovács Pál klíma- és energiaügyi államtitkár vezette.

Az Európai Bizottság a 2050-ig szóló energiaügyi ütemtervről szóló közleményében azokat a kihívásokat vizsgálta meg, amelyeket az uniós energiaellátás biztonságának, versenyképességének biztosítása és a szén-dioxid-mentesítési célkitűzések egyidejű megvalósítása jelent. A magyar álláspont szerint a közös európai célok és szempontok mellett a stratégiai tervezésnél figyelemmel kell lenni a tagországok eltérő adottságaira és lehetőségeire, az egyes technológiák fejlettségére és elérhetőségére is.

A leköszönő dán elnökség tájékoztatást adott az energiahatékonysági irányelv tárgyalásában elért eredményekről. Az elnökségnek sikerült olyan kompromisszumot kialakítania az irányelv-tervezet szövegéről, amelyet mind a Tanács, mind pedig az Európai Parlament támogathatónak tartott, így létrejött az intézmények közötti megállapodás. 

Az Európai Bizottság képviselője tájékoztatta a Tanácsot az európai atomerőművek Célzott Biztonsági Felülvizsgálatának eredményeiről. Kovács Pál államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarország számára a hosszú távú dekarbonizációs célok elérésében is jelentős szerepet tölt be az atomenergia. Kiemelte, hogy a magyar elnökség és a magyar Kormány elkötelezetten támogatta a stressz tesztek végrehajtását és úgy véli, hogy az ajánlott intézkedéseket nemzeti hatáskörben, a nemzetközi szabályok keretei között kell végrehajtani. Bejelentette, hogy Magyarország a vonatkozó Cselekvési Tervet az idei év végéig elkészíti és bemutatja a Bizottságnak, az abban foglalt feladatok teljesítéséről pedig tájékoztatja a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget is.

A Bizottság ismertette a június elején közzétett, Megújuló Energia Stratégiáról szóló közleményt. A dokumentum szerint a testület a megújuló energiát olyan eszköznek tekinti, amelynek hasznosításával növelhető az energiabiztonság, csökkenthető az üvegházhatású gázok kibocsátása és bővülhet a foglalkoztatás. A közlemény a folyamatosság és stabilitás biztosítása érdekében fejti ki a megújulók piaci helyzetének erősítését is szolgáló lehetőségeket a 2020 utáni időszakra.

Az ülést követően Kovács Pál és Claudio de Vincenti, az olasz gazdasági minisztérium helyettes államtitkára kétoldalú megbeszélésen tekintették át az államközi energetikai együttműködés részleteit.  Megállapodtak abban, hogy a két ország közös érdeke egy egyetértési nyilatkozat mielőbbi aláírása.

(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)