Az NFM válasza az MSZP vádjaira. Közlemény.
A nemzeti légitársaság feltámasztása mellett érvelő szocialistáknak leginkább arra lenne érdemes emlékezniük, hogy a Malév sírját ők ásták meg. A vállalat működését a korábbi kormányok lehetetlenítették el a nemzeti vagyon felelőtlen kiárusításával, a kétes privatizációs manőverekkel, az állami támogatás kötelező bejelentésének elmulasztásával. Ha nem tették volna, ma nem kellene üres levegőbe beszéléssel elterelniük a figyelmet a vizsgálóbizottság munkájának számukra kétségkívül kínos eredményéről.
A Malév elkerülhetetlennek bizonyult megszűnésének legfontosabb oka a légiközlekedési ágazat nemzetközi szinten is válságos helyzete mellett a nemzeti légitársaság korábbi felelőtlen gazdálkodása, vagyonának felélése volt, különösen az elhibázott privatizáció és visszaállamosítás közötti időszakban.
A Malév felszámolásához vezető folyamat már 2004-ben megkezdődött. Ezt követően ugyanis a cég működése csak folyamatos állami finanszírozással volt biztosítható, amelyet azonban a korábbi kormányzatok nem hagyattak jóvá az Európai Bizottsággal. A légitársaságnak ekkortól nem voltak olyan eszközei és nem volt akkora kapacitása, hogy azokat egy szerkezetátalakítás esetén a Bizottság által megkövetelt mértékben csökkenteni lehetett volna, ezzel párhuzamosan helyreállítva a cég életképességét is.
A szocialista kormányok alatt kényszerpályára állt Malév sorsát az Európai Bizottság elmarasztaló határozata pecsételte meg, amely a vizsgált időszakban nyújtott finanszírozás négy hónapon belüli visszafizetését rendelte el, és egyértelmű akadályát jelentette a cég további támogatásának.
Ezzel az állam az utolsó eszközét is elvesztette, amelyet a folyamatos működés fenntartása érdekében eredménnyel használhatott. A légitársaságban addigra nem maradt olyan jelentős vagyonelem, amely egy új cég azonnali felállítását megalapozhatta volna. Még ha lett volna is ilyen, az újonnan induló, tulajdona vagy képességei egy részét a Malévtól közvetlenül megöröklő társaságnak azzal a kockázattal kellett volna szembenéznie, hogy a több tízmilliárdos nagyságrendű visszafizetési kötelezettség is automatikusan átszáll rá.
A Malév leállásához vezető okok ismeretében kétségtelen, hogy egy új légitársaságot kizárólag egy piacképes, a regionális és nemzeti igényeket is kielégítő, pénzügyi szempontból fenntartható üzleti modell mentén érdemes létrehozni. Az Európai Unió kívánalmai szerint nem lehet jogfolytonosság a Malév Zrt. és az új társaság között, a két cég gazdasági tevékenysége sem lehet folytatólagos.
A Magyar Állam az új vállalatban nem törekedhet meghatározó tulajdonosi szerepre, és az európai uniós szabályok szerint nem adhat semmilyen közvetlen vagy közvetett, versenyt torzító támogatást sem. Így egy tőkeerős, a nemzeti érdekekkel összeegyeztethető, átgondolt stratégiával rendelkező szakmai befektető bevonása mindenképpen elengedhetetlen egy új légitársaság létrehozásához és működtetéséhez. Az üzleti modell részletei és az ezekhez igazodó üzemeltetési költségek a leendő partnerrel közösen határozhatók meg.
A nemzetközi tapasztalatok szerint a magas induló tőkeigény miatt egy újonnan piacra lépő társaságtól csak két-három évi veszteséges működés után remélhető legalább nullszaldós eredmény. Nehezíti a helyzetet, hogy a korábbi kormány 70 évre magánkézbe adta a Liszt Ferenc Repülőteret, ezt a nemzeti vagyonról szóló, tavaly hatályba lépett törvény alapján ma már nem lehetne megtenni.
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium)
