Magyarország fejlődése, versenyképessége összekapcsolódik az Európai Unió fejlődésével és versenyképességének alakulásával – jelentette ki Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága meghallgatásán, ahol a tárca elmúlt egy évében elvégzett munkájáról, kiemelten az elnökségi eredményekről adott tájékoztatást 2011. június 14-én.
A spanyol-belga-magyar elnökségi trió harmadik tagjaként Magyarország arra törekedett, hogy előmozdítsa a kiútkeresést a gazdasági válságból, megteremtse a jövőbeli fejlődés alapjait és hozzájáruljon az EU globális versenyképességének növeléséhez – mondta Fellegi Tamás hozzátéve, hogy a magyar elnökség napirendjét alapvetően meghatározta a gazdasági válság következményeinek kezelése és az együttműködés új formáinak a beindítása.
A miniszter hangsúlyozta: az Európa 2020 stratégia a foglalkoztatás bővítése, a regionális és szociális kohézió erősítése, a vállalkozások innovációs képességének javítása révén szilárd alapot ad ahhoz, hogy Európa megerősödve kerüljön ki a krízisből. 2010-2011 fordulóján olyan ügyek, célok szerepeltek az EU napirendjén, amelyek egybeestek Magyarország saját törekvéseivel.
Magyarország fejlődése, versenyképessége összekapcsolódik a közösség belső fejlődésével és globális versenyképességének alakulásával, ezért az elnökség elsődleges célja volt az integrációs folyamat, az Európai Unió erősítése – közölte a miniszter. Mint kiemelte, 2011 Közép-Európa éve az Európai Unióban, hiszen Magyarország után Lengyelország tölti be az Európai Unió Tanácsa elnöki tisztét. Annak érdekében, hogy a közép-európai régió komoly erőt képviseljen az Unión belül, hazánk mindvégig szoros együttműködésre törekedett a soron következő lengyel elnökséggel, amely egyértelműen folytatni kívánja a magyar elnökség alatt megkezdett munkát.
Fellegi Tamás a fejlesztési tárca szakterületein elért eredményekről is részletesen beszámolt. Többek között arról, hogy az elmúlt félévben az előzetes terveknek megfelelően sikerült tanácsi következtetéseket elfogadtatni a 2020-ig terjedő energiastratégiáról és az energiahatékonysági cselekvési tervről. Az elnökség gyorsan és felkészülten reagált az észak-afrikai események és a Japánt sújtó földrengés nyomán kialakult váratlan körülményekre is, eredményes véleménycserét folytatott a rövid, közép- és hosszú távú uniós és tagállami szintű válaszlépésekről.
A miniszter a közlekedéspolitika területén két stratégiai jelentőségű témát emelt ki: a 2010–2020. évi közlekedéspolitikát meghatározó Fehér Könyvet és a Transzeurópai Közlekedési Hálózatok (TEN-T) felülvizsgálatát. A tárgyalt dokumentumok adják az alapját az Európai Unió jövőbeni gazdaságirányítási rendszerét meghatározó elképzeléseknek.
A kohéziós politikáról és a területi kohézióról szólva elmondta: tárcája arra törekedett, hogy az elnökségi időszak végére érdemi álláspontok, vélemények szülessenek a kohéziós politika jövőbeni irányáról. A magyar elnökség számára a kohéziós politika erősítése kiemelt cél volt, hiszen Európa nem lehet egységes és versenyképes a kohézió további fenntartása nélkül. Kiemelt cél volt olyan jogszabálytervezetek előkészítése, amelyek hozzájárulnak a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó jogi keretek kialakításához.
A távközlési szakterületen az információbiztonság és -védelem áll az elnökségi program középpontjában. A klímapolitikával kapcsolatban Fellegi Tamás azt hangsúlyozta, hogy sikerült megfelelő irányba befolyásolni a nemzetközi tárgyalási folyamatokat és meghatározni a Cancúni Megállapodás által kijelölt feladatokat, majd ütemezni azok végrehajtását.
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)
