Egységes és átfogó stratégiák megteremtése, felelős állami gazdálkodás, hatékonyságnövelés, egyszerűsítés és egységesítés, a fenntarthatóság és a versenyképesség szempontjainak figyelembe vétele, a korrupció és a szabálytalanságok visszaszorítása, valamint az állampolgárok érdekeinek szem előtt tartása – ezek a legfőbb jellemzői a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban az elmúlt egy évben elvégzett munkának. A következőkben szakterületi bontásban mutatjuk be a kormányváltás óta eltelt időszak legfontosabb eredményeit.

A rezsiköltségek emelkedésének megfékezése érdekében – ármoratórium bevezetése mellett – az egyetemes szolgáltatási gázár megállapítása, majd a távhő-árszabályozás is az energiapolitikáért felelős miniszter hatáskörébe került. Az árszabályozás felülvizsgálata nyomán 2011. január 1-jétől létrejött a tömbtarifa rendszer, és a kormány bevezette a nagycsaládos kedvezményt. Megindult a megújuló energiaforrást hasznosító erőművek támogatási rendszerének (KÁT) felülvizsgálata, és a tárca rendbe tette a Zöld Beruházási Rendszert is. 2011. május 13-án megkezdődött a Nemzeti Energiastratégia társadalmi egyeztetése. Elkészült a 2020-ig szóló Megújuló Energia Hasznosítási Nemzeti Cselekvési Terv (NCST), amelyben a kötelező 13%-ot meghaladó, 14,65%-os megújuló energia részarányt tűzött ki célként Magyarország. Már júniusban a kormány elé kerülhet a II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv (NEHCsT) is. A 21,2 százaléknyi MOL részvénycsomag visszavásárlásával a magyar állam tulajdont szerzett a sikeres, Közép-Európában vezető szerepet betöltő nemzeti energiavállalatban. A lépés növeli az állami vagyont, stabilizálja a regionális és hazai energiapiacot, fokozza az energiaellátás biztonságát.

A fejlesztéspolitikában megteremtődtek a még rendelkezésre álló 2020 milliárd forintnyi uniós forrás korábbinál jóval célzottabb és hatékonyabb felhasználásának feltételei. A gyökeresen megújított rendszer egységes és átfogó stratégia, fókuszált fejlesztési célok mentén történő épül fel és működik. A kormány megvalósította az egyszerűbb szabályozást és az egységes forráskoordinációt, átláthatóbbá tette az intézményrendszert és hatékonyabbá a támogatási rendszert. A már lehívott uniós források védelme, a szabálytalansági eljárások megelőzése érdekében a tárca jelentősen megszigorította az ellenőrzést és a számonkérést. Az átalakításokat széles körű nemzeti konzultáció kísérte, amely a jövőben is folytatódik. Az intézkedéseknek köszönhetően az uniós források időközi kifizetései számottevően felgyorsultak: a havonta átlagosan kifizetett támogatás háromszorosára emelkedett a kormányváltás óta. A pénzügyi, jogi átvilágítást és az átadás-átvételt követően elindult az innovációs források kifizetése (mostanáig 450 tétel esetében 2,7 milliárd forintot utaltak ki) is. Az Új Széchenyi Terv keretében eddig 125 pályázatot hirdettek meg, több mint 1700 milliárd forint keretösszeggel. A kiírásokra mostanáig több mint 2000 darab projekt érkezett be, az igényelt támogatás összesen 268 milliárd forint volt.

Széles körű konzultációt követően a tárca elfogadta és meghirdette az infokommunikációs terület középtávú ágazati cselekvési tervét, a Digitális Megújulás Cselekvési Tervet. Elkészítette a kormányzat szélessáv-fejlesztési koncepcióját, amely a vezetékes és mobil szélessávú infrastruktúra korszerűsítésének, valamint az új generációs hálózatépítés ösztönzésének fő elemeit tartalmazza. Megtörtént a kormányzati informatika konszolidációjához szükséges adatfelmérés, és megkezdődött a kormányzati hálózatok konszolidációja. Létrejött és megkezdte működését a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ). A KIFÜ létrehozásával a jövőbeni fejlesztések reális és ésszerű költségek mellett, a határidők betartásával, magas színvonalon valósulhatnak meg. A frekvenciasávok nemzeti felosztásának megállapításáról szóló kormányrendelet elfogadásával a 900 MHz-es sávban lehetővé válik olyan új technológia bevezetése, ami a szélessávú adatátvitelt a vidéki területeken is olcsóbban teszi elérhetővé.

A tárca rendelkezései nyomán újraindult a személyszállítás 11 korábban üzemszüneteltetett vasúti vonalszakaszon. A szaktárca kezdeményezésére több régóta megoldatlan kérdésben történt érdemi előrelépés az egyes közlekedési törvények decemberben elfogadott módosításával. Egyebek mellett lehetővé vált az e-learning alkalmazása a járművezető-képzésben, az állami közbeszerzéseknél és a közlekedési közszolgáltatók beszerzéseinél kötelező a közúti járművek energetikai és környezeti jellemzőinek figyelembe vétele, csökkentek a kisvasutak, iparvágányok üzemeltetőinek adminisztratív terhei és költségei. Társadalmi egyeztetésen van a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény tervezete. Magyarország aláírta a Közép-Európai Funkcionális Légtérblokk létrehozásáról szóló nemzetközi megállapodást. A légtérblokk megteremtése a térség központi elhelyezkedése miatt meghatározó eleme lehet az Egységes Európai Égbolt sikeres végrehajtásának. Elkészült és a közeljövőben a kormány elé kerül a gyorsforgalmi- és a főúthálózat hosszú távú fejlesztési programjáról és nagytávú tervéről szóló előterjesztés. A programtervezet az előző időszakhoz képest kevesebb autópályát és több alacsonyabb költségű építési célt tartalmaz. Az ütemezett fejlesztések a növekvő forgalom ellenére egyre jobb és kiegyenlítettebb elérhetőségi viszonyokat teremthetnek meg az országban.

Folyamatban van a PPP-projektek jogi, műszaki és pénzügyi felülvizsgálata. Az átvilágítást az előnytelen PPP projektek kiváltása, a szerződések megszüntetése vagy az állam számára megfelelő pozíciót biztosító újratárgyalása követi. Kiemelt cél, hogy a fejlesztésekben érintett önkormányzatoknál és felsőoktatási intézményeknél a túlvállalások miatt kialakult tarthatatlan helyzet megnyugtatóan rendeződjön. A megszüntetéseket és azok kifizetését jóváhagyó döntési javaslat idén júniusban kerülhet a kormány elé. Feltűnő értékaránytalanság és vitatható vállalkozói követelések esetén az állam a peres eljárást is vállalja. A kiváltások a tervek szerint az év végére befejeződhetnek. A PPP projektek átalakítása a költségvetés hosszú távú terheit megközelítőleg 400 milliárd forinttal csökkenti.

Az átlátható, hatékony, takarékos gazdálkodás és intézményi működés megfelelő alapjainak kialakításával a minisztérium szemléletváltást vitt véghez a vagyonpolitikában is. Az egységes vagyongazdálkodási rendszerben immár világos, egyértelmű felelősségi viszonyok uralkodnak. A magyar állami vagyon tekintetében a tulajdonosi jogokat a nemzeti fejlesztési miniszter gyakorolja. Az állami szféra alá tartozó vállalatoknál, szervezeteknél a vezetői struktúrák felülvizsgálatával egyidejűleg csökkentek a vezetői jövedelmek. Hamarosan az Országgyűlés elé kerül a 2011 és 2014 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Vagyongazdálkodási Irányelvekről szóló országgyűlési határozati javaslat, amely transzparens módon tartalmazza majd az állam vagyonpolitikai stratégiáját. Egy visszaéléseknek teret nem engedő, időtálló közbeszerzési törvényt készített elő a tárca, amelyet július elejéig elfogadhat az Országgyűlés. A régi szabályozást teljes egészében felváltó törvény komplex megoldást nyújt a Széll Kálmán Tervben megfogalmazott problémákra, így a korrupció visszaszorítására és a bürokrácia csökkentésére is. Az új jogszabállyal elérhetővé válik az átlátható, valódi versenyen alapuló közbeszerzési struktúra, a közbeszerzések egyszerűsítése helyzetbe hozza a hazai kis- és középvállalkozásokat.

(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)