A kormány a szénfillér rendszer átmeneti fenntartásához kéri az Európai Bizottság egyetértését a márkushegyi bánya és az oroszlányi erőmű továbbműködtetésével járó költségek fedezetének biztosítása érdekében – jelentette be Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár a 61. Bányász- és Villamos Napokon 2011. szeptember 2-án, Oroszlányban.
Az államtitkár kiemelte, hogy a kormányváltást követően rendkívül nehéz helyzettel szembesült az új energetikai kormányzat a Vértesi Erőmű Zrt. állapotát illetően. Emlékeztetett rá, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2009 közepén meghozott tulajdonosi határozata azonnali bezárásra tett javaslatot. A felelőtlenül megkötött áramértékesítési szerződés tízmilliárdos veszteséget okozva csőd közeli helyzetbe sodorta az energetikai integrációt, s annak ezres nagyságrendű munkavállalói közösségét.
Hosszú hónapok egyeztetéseit követően – a munkavállalók, a vállalat új vezetése, az újonnan felálló önkormányzat, a térség országgyűlési képviselője, az energetikai kormányzat példás összefogásával – megszületett az a kompromisszum, amely felvázolta a társaság középtávú továbbműködtetésének menetrendjét, és annak figyelembevételével ez év tavaszán sikerrel zárult az ősz során megindított csődeljárás.
A kormány 2002 után, a nemzeti tulajdonban álló vállalat jövőjét illetően most is felelős döntések meghozatalára készül. Az Európai Bizottsághoz fordul a Vértesi Erőmű Zrt. által működtetett Márkushegyi Bányaüzem, és az ott kitermelt szén bázisán villamos energiát és hőt termelő Oroszlányi Erőmű fenntartásához 2014 végéig, valamint a 2011-2018 között felmerülő humán és rekultivációs költségek fedezéséhez szükséges pénzügyi források biztosítása érdekében – hangsúlyozta Bencsik János. A szénfillér rendszer átmeneti fenntartása megteremtheti a tervszerű létszámleépítés humán költségeinek, továbbá a környezetvédelmi előírások maximális betartása mellett a szükséges bezárási és rekultivációs kötelezettségeknek a fedezetét.
A kormány szolidaritást vállal az utolsó hazai mélyművelésű bánya munkavállalóival és családtagjaikkal. A szigorodó környezetvédelmi előírások és az elöregedő erőművi technológia okán ugyan megkerülhetetlenné vált az integráció évtized közepére előirányzott bezárása, annak levezénylése azonban csak emberséges módon hajtható végre. A gazdasági válság idején becstelenség lenne ezreket a nélkülözésbe taszítani úgy, hogy a magas munkanélküliség közepette szemernyi esélyük se legyen a munka világában történő megkapaszkodásra, és ezáltal családjaikról történő gondoskodásra. – tette hozzá Bencsik János.
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)
