A jó minőségű közlekedési infrastruktúra, az intelligens közlekedési megoldások jelentősen növelik a versenyképességet és a társadalmi mobilitást, az építés időszakában is számos állampolgárnak és vállalkozásnak biztosítanak munkát. A magyar álláspont szerint a fejlesztésekre fordított kiadások, így a kohéziós források csökkentése ezért a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés ellen dolgozik. A tagállami szakterületi vezetők egyebek mellett a gépjárművek időszakos műszaki vizsgálatáról és az Európai Unió légiközlekedéssel kapcsolatos külpolitikájáról tárgyaltak a Közlekedési Tanács ülésén 2012. december 20-án, Brüsszelben.
A magyar küldöttség a jogalkotási javaslat általános, közlekedésbiztonság javítását eredményező céljával egyetértve támogatta a gépjárművek időszakos műszaki vizsgálatáról szóló irányelvtervezetről elfogadott általános megközelítést. A delegáció üdvözölte a műszaki vizsgálati módszerek, a tárgyi és személyi feltételek egységesítését. A kompromisszumos szövegváltozat a korábbi tervekhez képest szűkebb járműkörre terjed ki és enyhébb kötelezettségeket rögzít a járművek időszakos vizsgálatának gyakorisága kapcsán. A javaslat már nem tartalmazza a könnyű utánfutók, a motorkerékpárok, a segédmotoros kerékpárok, a mopedek és a kvadok műszaki vizsgakötelezettségét. A Bizottság eredeti tervei szerint a személygépkocsik esetében az időszakos megvizsgálás négy évvel az első nyilvántartásba vétel után, azután két év múlva, majd évente történt volna (4-2-1 séma). Az egyezményes verzió változatlanul hagyja a jelenlegi, 4-2-2 sémát, ugyanakkor megengedi, hogy a tagállamok szigorúbb rendelkezéseket alkalmazzanak.
A résztvevők tanácsi következtetéseket fogadtak el az Európai Unió légiközlekedéssel kapcsolatos külpolitikájáról szóló bizottsági közleményről. A dokumentum szerint a Tanács elismeri a légiközlekedés stratégiai fontosságú szerepét az uniós gazdaságban. Egyúttal rögzíti, hogy az ágazat európai szereplői súlyos problémákkal küzdenek a szoros verseny uralta globális légiközlekedési piacon. A testület a jövő problémáit kezelni képes, ambiciózusabb uniós légiközlekedési külpolitika kialakítását szorgalmazza. A Tanács álláspontja szerint az Európai Uniónak elsősorban Törökországgal, Indiával, Oroszországgal, a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetség (ASEAN) államaival, egyes Perzsa-öböl menti országokkal és Kínával kell szorosabb légügyi kapcsolatokat kiépítenie.
A tagállami szakterületi vezetők miniszteri ebéd keretében egyeztettek a közlekedési, távközlési és energiaszektor lehetséges kapcsolódási pontjairól. A közlekedés előtt álló kihívások - pl. az olajfüggőség és a környezeti terhelés csökkentése, a közlekedési piac hatékonyságát növelő informatikai rendszerek kiépítésének szükségessége - a három ágazat egymásra utaltságára hívják fel a figyelmet. A felmerülő problémák megoldását, a meglévő tudás és tapasztalat összegzését, a hathatós válaszok megtalálását közös szakmai platformok kialakítása segítheti.
A tanácsülés alkalmából Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár kétoldalú megbeszélést folytatott Ljubo Znidar szlovén közlekedési államtitkárral. A két ország miniszterelnökei idén novemberben írták alá az államhatáron átvezető közúti kapcsolatok fejlesztéséről szóló keretegyezményt. A magyar fél kezdeményezésére a jövő év első felében szakértői tárgyalások indulnak a meglévő és a tervezett határkeresztező közúti összeköttetések tételes listájáról.
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)
