Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter beszámolót tartott az Országgyűlés Gazdasági és informatikai, valamint Önkormányzati és területfejlesztési bizottságai előtt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egyéves munkájáról 2011. július 5-én. A miniszter a meghallgatásokon elmondta: elsősorban a kis- és közepes vállalkozásokat segíti a megújult fejlesztéspolitikai intézményrendszer, amely a korábbi évekhez képest megháromszorozta a támogatások kifizetését.
Elsődleges feladatunk volt szakítani a káros örökséggel, a pazarló, rosszul működő intézményrendszerrel és a számtalan jóváhagyott, de nem fenntartható fejlesztéssel – jelentette ki Fellegi Tamás. A miniszter rámutatott: a szaktárca az elmúlt egy év során azon dolgozott, hogy a még meglévő 2000 milliárd forintnyi forrást hatékonyan, világos stratégia alapján, koncentráltan és átláthatóan lehessen elkölteni, olyan prioritások mentén, amelyek az általános gazdaságpolitikai céloknak és a helyi igényeknek is megfelelnek.
Amit megígértünk, azt teljesítettük – hangsúlyozta Fellegi Tamás. A megújuló fejlesztéspolitika keretében megvalósult az egyszerűbb szabályozás és az egységes forráskoordináció. Átláthatóbbá és olcsóbbá vált az intézményrendszer, és hatékonyabbá a támogatási rendszer, amely a kis- és középvállalkozások érdekeit szem előtt tartva segíti forráshoz a pályázókat.
Az Új Széchenyi Tervről a tárcavezető megállapította, hogy az a gazdaság élénkítését és a munkahelyteremtést segítő fejlesztéseket támogat, amelyek fenntartható beruházásokhoz és hosszú távú eredményekhez vezetnek. A kiírásokra az elmúlt hónapokban több mint 520 milliárd forintos támogatási igénnyel mintegy 4600 pályázat érkezett be – ebből csaknem 3500 a kkv-szektorból.
Hatalmas eredmény, hogy Magyarország uniós soros elnöksége alatt sikerült megerősíteni a kohéziós politikát, amely az unió legjelentősebb integrált fejlesztési forrása és eszköze. Mindez azért is fontos, mert hazánk jelenleg ennek a szakpolitikának az egyik legnagyobb haszonélvezője – tette hozzá Fellegi Tamás. A miniszter kiemelte, hogy a jövőben számolni kell a kohéziós keret esetleges csökkenésével, éppen ezért már a következő hét éves ciklus tervezése során fokozott figyelemmel kell kísérni itthon és uniós szinten is a forráselosztás prioritásainak meghatározását.
A PPP-beruházások kapcsán a miniszter közölte: az előző kormány egy elhibázott rendszert hagyott maga után, amelyből hiányzott a kockázatközösség, és amelyben a felelősség csak az államot terhelte, míg minden haszon a vállalkozókhoz került. Az előnytelen szerződések megkezdődő kiváltása jelentős terhektől szabadítja majd meg a költségvetést – mutatott rá a miniszter. A kormány a régi minta alapján új projektek létrehozását nem támogatja, a magántőke közszolgáltatások biztosításába való bevonásához a felülvizsgálatok eredményeit figyelembe vevő, azokból okuló új struktúrát szükséges kialakítani – közölte Fellegi Tamás.
A nemzeti fejlesztési miniszter hangsúlyozta: szemléletváltást vitt végbe a kormány a vagyonpolitikában azzal, hogy egyértelmű felelősségi viszonyokat teremtett meg az intézményrendszer átalakításával. Az egységes vagyongazdálkodási rendszerben az állami szféra alá tartozó vállalatoknál és szervezeteknél csökkentették a vezetői szinteket és maximálták a vezetői jövedelmeket. Fellegi Tamás közölte: várhatóan az ősszel kerül a Parlament elé az ország középtávú vagyonpolitikai stratégiáját megfogalmazó határozati javaslat, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Irányelvek. Még idén elkészülhet az állami vagyon körébe tartozó vagyonelemeket összesítő és értékelő egységes vagyonnyilvántartás.
Fellegi Tamás elmondta: ugyancsak az ősszel tárgyalja az Országgyűlés a Nemzeti Energiastratégiát, amelynek elfogadásakor egyszerre kell érvényesíteni az ellátásbiztonsági, az energiafüggetlenségi, az energiagazdaságossági, a finanszírozhatósági és a környezeti szempontokat. A miniszter hangsúlyozta: a Nemzeti Energiastratégia és a paksi atomerőmű stressz tesztjének tanulságai alapján kell meghozni a döntést az atomerőmű bővítéséről, de az már most látható, hogy Magyarország az ellátásbiztonság veszélyeztetése nélkül nem képes nélkülözni az atomenergiát – húzta alá Fellegi Tamás. A miniszter kiemelte: a kormány célja, hogy az átalakuló európai energiapiacon a Magyar Villamos Művek Zrt.-ből olyan integrált vállalatot formáljon, amely régiós szinten is befolyásos tényezővé válhat.
A közösségi közlekedés jövőjéről szólva a nemzeti fejlesztési miniszter elmondta: a Széll Kálmán Terv célkitűzéseit figyelembe véve a korábbi vállalatfinanszírozás helyett a szolgáltatások színvonalának fenntarthatóságára kell helyezni a hangsúlyt és külön kell választani egymástól az infrastruktúrához és a szolgáltatásokhoz kapcsolódó kiadásokat. A finanszírozási gondok megoldásakor a politikai lobbiktól mentesített működést kell biztosítani, aminek garanciája a közlekedési vállalatok átlátható és számon kérhető üzleti terveinek megalkotása. Ehhez kapcsolódóan a miniszter közölte: a személyszállítási törvény várhatóan még a nyári szünet előtt a kormány elé kerül.
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)
