Az ENSZ éghajlatváltozásról szóló Keretegyezményéhez és a Kiotói Jegyzőkönyvhöz csatlakozott államok a klímaváltozás elleni hosszú távú tervekről vitáznak április 5-én kezdődő ülésszakukon Bangkokban. Az Európai Unió tagállamai egyetértenek abban, hogy a 2010-ben Cancúnban meghatározott feladatokat mielőbb meg kell valósítani, és megoldást kell találni a Kiotói Jegyzőkönyv lejárta utáni helyzetre. Az Európai Uniót a bangkoki tanácskozáson a magyar elnökség az Európai Bizottsággal közösen képviseli. Közlemény.

A bangkoki klímapolitikai tárgyalások az év második felében sorra kerülő durbani (Dél Afrika) találkozót készítik elő. A magyar elnökség feladata, hogy 2011 első félévében összehangolja és képviselje az unió tagállamainak álláspontját, hogy a dél-afrikai tanácskozásokon az EU egységes üzentet tudjon küldeni tárgyalópartnereinek. Az EU tagállamok elsődleges célja, hogy egy jogilag kötelező érvényű, átfogó, új, globális dokumentumot fogadjanak el a klímaváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásokról a 2012 utáni időszakra. Ha ez nem sikerül, az Európai Unió nyitott a mostani Kiotói Jegyzőkönyv keretein belüli új kötelezettségvállalások elfogadása iránt is, ha az tartalmazza a Kiotói Jegyzőkönyv meghatározó elemeit, ambiciózus és hatékony nemzetközi fellépést tükröz, és választ ad a környezeti integritás sürgető kérdéseire. Az EU további feltételként szabta a meglévő piaci mechanizmusok reformját, valamint új ágazati vagy egyéb megerősített piaci mechanizmusok létrehozását is.

Az Európai Unió jó úton halad kiotói vállalásainak teljesítésében és várhatóan a 2020-ra (1990-hez képest) előirányzott 20 százalékos kibocsátás-csökkentési célt is tartani fogja. A tagállamok állam- és kormányfői február 4-i csúcsértekezletükön megerősítették az alacsony széndioxid-kibocsátást célzó, 2050-ig szóló stratégia fontosságát, amelyet az Európai Bizottság március 8-án terjesztett a tagállamok elé 2050 útiterv címmel. A dokumentum elemzése szerint - amelyről a klímaügyekkel foglalkozó miniszterek gödöllői informális ülésén is tárgyaltak - az EU az 1990-es szinthez képest 2050-re 80–95%-kal csökkentené az üvegházhatású-gázok kibocsátását.

A mostani tárgyalások első két napján munkaüléseket tartottak, amelyeken a résztvevők a fejlett és fejlődő országok kibocsátás-csökkentési vállalásaival és technológiai kérdésekkel foglalkoztak. A bangkoki klímakonferencián az Európai Unió a Cancúnban meghatározott feladatok mielőbbi megvalósítását és a Kiotói Jegyzőkönyv lejárta utáni helyzet gyors megoldását sürgeti. A tárgyalásokon szeretnének előrelépni olyan kérdésekben is, amelyekről Cancúnban csak részleges megállapodás született.

A magyar elnökség meghívására az unió tagállamainak képviselőivel találkozott Christiana Figueres, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény főtitkára, aki vázolta elképzeléseit a bangkoki tárgyalások kapcsán és bemutatta a keretegyezmény készülő kétéves költségvetését is.

 

(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)