Közös nemzetközi, uniós és hazai dekarbonizációs törekvés, hogy a globális átlaghőmérséklet-növekedés 2 °C-on belül maradjon. Ugyanakkor a magyar társadalmat fel kell készíteni arra, hogy ezen felül további 1 °C-os, vagy akár összesen 4 °C-os hőmérséklet-növekedéshez is képes legyen alkalmazkodni – hangsúlyozta Bencsik János.
Az energiaügyért és klímapolitikáért felelős államtitkár az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület által készített, a szélsőséges éghajlati események kockázatáról és kezeléséről szóló Tematikus Jelentés eredményeit bemutató sajtótájékoztatón hívta fel erre a figyelmet 2011. december 6-án Budapesten.
A Jelentés és a most kiadott Döntéshozói Összefoglaló célja, hogy értékelje a klímaváltozás szerepét az éghajlati szélsőségek intenzitásának és gyakoriságának változásában, és hangsúlyozza a kockázatkezelési és alkalmazkodási stratégiák szerepét, amellyel a sérülékeny közösségek csökkenthetik a klímaváltozással szembeni kitettségüket.
Bencsik János kiemelte: az éghajlati modellek alapján szinte bizonyos, hogy a meleg hőmérsékleti szélsőségek gyakorisága a jövőben is növekszik majd. Magyarországon is megmutatkoznak a változó éghajlat jelei: az Országos Meteorológiai Szolgálat megfigyelési adatbázisán alapuló, a teljes XX. századot is felölelő elemzések szerint egyértelműen gyakoribbá váltak a szélsőségesen meleg időjárási helyzetek, a hideg szélsőségek pedig ritkábban lépnek fel. Az emberi tevékenység jövőbeni fokozódásával hasonló elmozdulást jeleznek előre a Kárpát-medencében várható éghajlatváltozás becslésére hazánkban rendelkezésre álló regionális klímamodellek is.
Az IPCC szerint a megfigyelések és a tudományos elemzések alapján nagy bizonyossággal állítható, hogy a jelenleg kibontakozó globális éghajlatváltozás hátterében alapvetően a légkör össze¬tételének megváltozása áll, amit döntő mértékben az emberi tevékenység okoz. Az ipari forradalom előtti időkhöz képes mostanáig a légkör szén-dioxid koncentrációja 39%-kal, a metáné 258%-kal, a dinitrogén-oxidé pedig 20%-kal nőtt. A növekedés folyamatos és lassan erősödő.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia jelenleg zajló első felülvizsgálata során az időhorizont 2008-2030-ra módosult kitekintéssel 2050-ig, összhangot teremtve a Nemzeti Energiastratégia 2030 időhorizontjával. A hazai alkalmazkodási és dekarbonizációs célokat, a megvalósítás részletes ütemtervét a 2013-ra elkészülő Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia (NAS) és a 2050-ig szóló Hazai Dekarbonizációs Útiterv (HDÚ) tartalmazza majd.
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)
