Az Euro-mediterrán környezetvédelmi és klímapolitikai miniszterek közös nyilatkozatot fogadtak el 2014. május 13-án, Athénban. A görög főváros adott otthont az Európai Unió környezetvédelmi minisztereinek informális találkozójának is 2014. május 14-én.
A környezetvédelemért és klímapolitikáért felelős miniszterek és más delegációvezetők a kiadott miniszteri nyilatkozatban megerősítették, hogy az éghajlatváltozásból adódó kihívások kezelése érdekében összefogásra van szükség. A miniszterek feladata a minisztériumok, a helyi és regionális hatóságok, a magán- és állami szektor közötti együttműködés megerősítése. A deklarációt kiadó tagországok üdvözölték a Földközi-tenger szennyezésének csökkentésére irányuló H2020 kezdeményezést és vállalták, hogy további lépéseket tesznek az annak céljait támogató intézkedések végrehajtásában.
A miniszterek elismerik, hogy sürgősen szükség van az üveghatású-gázkibocsátások csökkentésére 2020 előtt és után egyaránt. Ismételten kifejezték elkötelezettségüket egy 2015-ben, Párizsban létrehozandó globális, dinamikus, rugalmas, hatékony, koherens, igazságos és jogilag kötelező egyezmény kialakítása iránt. Ennek érdekében létrehozzák az UMT Éghajlatvédelmi Szakértői Munkacsoportot, melynek célja az éghajlatváltozás közös kihívásainak megismerése és alapos feltérképezése, regionális együttműködés a klímaváltozás elleni küzdelemben, a zöld növekedést elősegítő konkrét projektek kidolgozása. A nyilatkozatot magyar részről Hizó Ferenc, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára írta alá.
Az Euro-mediterrán Partnerség az Európai Unió és 12 mediterrán ország közötti szövetség, mely elsősorban a két térség biztonságát, illetve a mediterrán régió gazdasági fejlődését igyekszik szem előtt tartani.
Az Európai Unió környezetvédelmi miniszterei informális találkozója az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének idén júniusi, bonni ülésszakára való felkészülés jegyében zajlott. A résztvevők megvitatták az Európai Bizottság januári közleményét a 2030-as klíma- és energia keretről. A közlemény előirányozza a kötelező üveghatású-gázkibocsátás csökkentési célt, javaslatot tesz a megújuló energia EU-szintű minimális részarányára, egy 2021-től működő piac stabilitási tartalék létrehozására is.
Hizó Ferenc helyettes államtitkár, a magyar delegáció vezetője elmondta: a csomag egyes elemeire vonatkozó részletes hatásvizsgálat jelenleg folyamatban van. Magyarország egy kellő mértékben ambiciózus, de a versenyképesség szempontjait is figyelembe vevő kibocsátás-csökkentési célkitűzésben érdekelt. Támogatjuk az üvegházhatású gázok kibocsátás csökkentését az Unió határain belül kötelező teljesítéssel, nem pedig nemzetközi kvóták vásárlásával.
Magyarország energiahatékonysági céljait technológia-semlegesen, rugalmasan és önálló tagállami kompetenciában kialakított energiamix alkalmazásával kívánja elérni, melyben szerepe van nukleáris energia és a nem konvencionális szén-hidrogének felhasználásának. Ezért nem érthet egyet egy olyan irányítási rendszer bevezetésével, amely lehetőséget ad a Bizottság számára a nemzeti energiamixek és energiastratégiák közvetlen befolyásolására – mondta Hizó Ferenc.
Az informális miniszteri találkozót megelőzően, magyar elnöklettel találkozót tartottak a Visegrádi Együttműködés országai, kiegészülve Romániával és Bulgáriával. Egyeztették a miniszteri találkozó napirendi pontjaival kapcsolatos álláspontjaikat és közös nyilatkozatban fogalmazták meg az Európai Unió 2030-ig tervezett klíma- és energiapolitikai keretével kapcsolatos véleményüket és elvárásaikat. A V4+2 országai egyöntetűen támogatják egy uniós szintű cél meghatározását az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről, ennek megállapításakor azonban figyelemmel kell lenni a tagállamok eltérő gazdasági helyzetére és teljesítőképességére. Ehhez szükséges a méltányos tehermegosztás és a megfelelő kompenzációs mechanizmusok kidolgozása. A felek egyetértettek abban, hogy továbbra is biztosítani kell a technológia-semlegességet, azt, hogy a tagállamok önállóan határozhassák meg az energia-felhasználásuk összetételét. A közös érdekek hatékony egyeztetése érdekében Hizó Ferenc helyettes államtitkár kétoldalú megbeszéléseket folytatott brit, német, francia, dán, svéd, holland és olasz kollégáival. A partnerek egyetértettek abban, hogy az elérni kívánt célok meghatározásánál fontos,,hogy az elkövetkezendő klímapolitikai keret kiegyensúlyozott legyen és megfelelően tükrözze a tagállamok érdekeit. Az egyeztetéseket és a megállapodáshoz vezető szükséges munkát fokozott intenzitással kell folytatnunk tovább.
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)
