Az Európai Bizottság döntésével Magyarország egyedi engedélyt kapott uniós forrásból finanszírozott kis- és középvállalati kockázati tőkeprogramjának meghatározott feltételek szerinti kibővítésére. A jövőben uniós jóváhagyással nagyobb értékű befektetéseket is megvalósíthat a Széchenyi Tőkebefektetési Alap (SZTA), a befektetőtársak bevonásával akár 750 ezer euróra is növekedhet az SZTA általi befektetések egyedi értékhatára. Közlemény.
Az Európai Bizottság határozata alátámasztotta, hogy a magyar kis- és középvállalati kör tőkehelyzetének megerősítése érdekében szükséges és hiánypótló az uniós források bevonása, hiszen a 75 és 200 millió forint közötti tőkeigényre nincs egyéb tőkebevonási alternatíva bizonyos vállalkozások előtt. Az engedély birtokában az SZTA akár tőkéstársat is bevonhat egyes befektetéseihez.
Az egyedi uniós engedéllyel az Új Széchenyi Terv égisze alatt működő SZTA számára további, a magyar KKV szektorban mutatkozó tőkeigény kielégítését célzó befektetési konstrukciók bevezetését engedélyezte az Európai Bizottság.
„Az európai forrásból működő kockázati tőkebefektetési programok Magyarországon indultak el elsőként az Unióban, így sikereinket és tapasztalatainkat már több ország beépíthette gyakorlatába. Az SZTA hazai kezdeményezésű, új típusú engedélyével egy újabb lehetőséget kapunk arra, hogy a tagállamok közül egyedüliként vezessünk be és működtessünk egy mintaértékű megoldást. A következő uniós költségvetési ciklusban pedig már a források elosztásának megtervezésekor is kiemelt szerepe lehet megszerzett tapasztalatainknak”- mondta Csepreghy Nándor fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár.
Az SZTA az Európai Bizottságtól kapott felhatalmazás alapján három új tőkebefektetési konstrukciót hirdet meg, amelyek a korábbi 200.000 eurós (de minimis szerinti) értékhatáron jóval túlmutató, 750 ezer eurós tőkebevonást is lehetővé tesznek. A visszatérítendő tőkeforráshoz azok a már legalább két éve működő, legfeljebb kétmilliárd forintos árbevételű magyar kis- és középvállalatok juthatnak hozzá, amelyek növekedési, fejlesztési terveik eléréséhez keresnek tőkét. A tőkebevonásra az SZTA-nak többféleképpen is lehetősége nyílik, önállóan vagy társbefektetőkkel közösen.
„Már a Széchenyi Tőkebefektetési Alap indulásakor láttuk, hogy a ’de minimis’-en túlmutató befektetési volumen iránt is mutatkozik igény a hagyományos iparágakban sikeresen működő vállalkozások részéről. A hazai piacon aktív kockázati tőkealapok jellemzően az egymillió euró feletti befektetési lehetőségeket keresik, a magánbefektetők és az üzleti angyalok pedig elsősorban a pár millió forintos befektetésben gondolkodnak. E két sáv között kielégítetlenek a forrásigények, miközben a vállalati szektor alultőkésített. A Jeremie forrásokra épülő alapkezelők részben ki tudják tölteni ezt a teret a kiugró növekedési potenciállal rendelkező cégek esetében, ugyanakkor a hagyományos iparágakban működő cégek továbbra sem találtak tőkeforrást tervezett fejlesztéseikhez, működésük stabilizálásához, pedig foglalkoztatási szempontból nagyon fontos szerepet játszanak a magyar gazdaságban. A piaci hiányelemzés igazolta ezt helyzetet, ezért is kapott egyedi engedélyt Magyarország az Európai Bizottságtól a tőkeprogram kibővítésére”- emelte ki Csuhaj V. Imre a Széchenyi Tőkebefektetési Alap elnök-vezérigazgatója.
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)
