Az eddiginél hatszor több, összesen hatvanmilliárd forintnyi támogatásra pályázhatnak a távhőszektorban tevékenykedők a következő 2014-2020-as európai uniós költségvetési időszakban - jelentette be a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) környezeti és energiahatékonysági operatív programokért (KEHOP) felelős helyettes államtitkára szerdán Budapesten.
Nemcsok Dénes, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének (MATÁSZSZ) országos szakmai konferenciáján tartott előadásában hozzátette: a támogathatóság nagyjából 50 százalékos mértéke érdemben nem fog változni, és a tervek szerint lesznek a szolgáltatások fejlesztését célzó intézkedések más operatív programokban is.
Ismertetése szerint a távhőszolgáltatók a KEHOP ötödik prioritásából kaphatnak támogatást, amely a teljes, mintegy 300 milliárd forintos keret 20 százalékát jelenti. Közölte: a korábbi időszakban sikerült elérni a szektor biztosítékmentességét, így csökkenhetett a projektek megvalósításának költsége. Az operatív programon belül 30 százalék lesz az energiahatékonyság aránya.
Az új időszak fontos újításának nevezte, hogy a lakossági energiahatékonysági fejlesztések támogathatóak lesznek. A támogatásokat a szolgáltatók bevonásával fogják kihelyezni - mondta.
A változások között említette, hogy egymástól elkülönült elosztó rendszerek hatékonyságnövelő összekapcsolását is lehetővé teszik, és támogathatóak lesznek a hőellátó rendszerek energetikai fejlesztései. A komplex projektekkel így nem feltétlenül kell majd a megújuló energia alapú hőtermelést, vagy a távhőtermelést két külön projektben kezelni, mint ahogy az elmúlt időszakban.
A Főtávval közösen megvalósuló, közvetlen brüsszeli jóváhagyást igénylő energetikai nagyprojektről elmondta: becsült összköltsége 55 millió euró, nagyjából 16,23 milliárd forint, és a 3 budapesti távhőkörzet összekapcsolását valósítja majd meg. A távhőszolgáltatás a teljes energiafelhasználásnak 6 százalékát teszi ki, az ellátottság növelhető, szerepe tovább nőhet a megújuló energiára vonatkozó célok eléréséhez - emelte ki videóüzenetében Hizó Ferenc zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár, a rendezvény fővédnöke, aki jelenleg az Európai Unió 2030-as klíma és energiakeretéről szóló informális miniszteri találkozóján vesz részt.
Az elmúlt időszak nagyberuházásai közül kiemelte: Miskolcon összesen 7,5 milliárd forintból új geotermikus beruházás valósult meg, így a teljes hazai geotermikus hőtermelés 1 petajoule-lal (PJ) nő. A Pécsett üzembe helyezett biomassza-fűtőegységgel 30 ezer ember lakását és 450 közintézmény hőellátását lehet megújuló alapon megoldani, és a rendszer villamosenergia-termelésre is lehetőséget ad. Szólt arról is, hogy a norvég EGT-alapból közel 1,8 milliárd forintnyi pályázati kiírás történt, ezek az értékelés szakaszában vannak.
Szavai szerint a finanszírozási eszközök is jól mutatják a kormány eltökéltségét szektor támogatása iránt. A kormány célja, hogy a távhőszolgáltatásban a lehető legmodernebb technológiát alkalmazzák, Magyarországon a távhőszolgáltatás Európa élvonalába tartozzon - mondta Hizó Ferenc.
György István, főpolgármester-helyettes ismertetése szerint az országban 1,6 millió embert, 600-650 ezer háztartást, Budapesten 240 ezer lakást látnak el távhővel. A terület fejlesztése nemzetgazdasági méretű kérdés. A távhőszektor fejlesztését komoly feladatnak nevezte, korábbi számításaik szerint kiváltani műszakilag lehetetlen, "téves pálya". A szektor elméleti megszüntetése, azaz a távhő teljes kiváltása ezer-kétezer milliárd forint közötti összegre lenne szükség a központi költségvetésből, a gázfűtésre való áttérés pedig 6 százalékkal növelné a széndioxid-kibocsátást. A konferencián elhangzott: az országban jelenleg 100 távhőszolgáltató működik.
(MTI)
