Megállapodással zárult a Dohában megrendezett ENSZ klímacsúcs. A résztvevő tagállamok megegyezése nyomán 2013. január 1-jétől második kötelezettségvállalási időszakába lép a Kiotói Jegyzőkönyv. Magyarország a kiotói kvótatöbblet megőrzésében, az együttes végrehajtás projektek folytatásában és a nemzetközi klímafinanszírozás terén is eredményesen képviselte érdekeit. A megállapodás teret nyit a hazai gazdasági növekedés és a zöldgazdasági fejlesztések előtt. A 2020 utáni időszak szabályainak kialakítására intenzív nemzetközi szakértői munka indul.
A „Doha Climate Gateway” néven létrehozott megállapodás-csomagban döntés született a Kiotói Jegyzőkönyv folytatásáról. A második kötelezettségvállalási időszak a jövő évtől 2020 végéig tart majd. Magyarország hathatósan képviselte érdekeit a szakértői és a miniszteri szintű egyeztetések során, így sikerült biztosítani a kiotói kvótatöbblet teljes átvitelét és kereskedésének lehetőségét a Jegyzőkönyv új időszakára is. A magyar küldöttség Lengyelországgal együttműködve összefogta a V4+2 országokat, amivel érdemben járult hozzá a megállapodás sikeréhez – emelte ki Horváth Attila Imre, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára, a delegáció vezetője.
A megállapodás szerint a második kötelezettségvállalási időszakban is folytatódhat az ún. együttes végrehajtási mechanizmus. E megoldás 2013 első felében várható reformját követően Magyarországon is jelentősen hozzájárulhat a kibocsátás-csökkentési vállalások teljesítéséhez.
A klímacsúcs résztvevő tagállamai a 2011-es durbani csúcs célkitűzéseinek és az Európai Unió kérésének megfelelően elfogadták a jogilag kötelező új globális klímavédelmi keretrendszer munkaprogramját. A következő két évben intenzív szakértői munka indulhat a 2020-tól kezdődő új rendszer kidolgozására. Magyarország szempontjából kiemelkedő siker, hogy a kiotói kvótatöbblet törlésére irányuló törekvéseket sikerült megakadályozni. A meglévő magyar kvóták így nemcsak 2020-ig, hanem azt követően is szolgálhatják a gazdasági növekedés és a zöldgazdaság-fejlesztés céljait.
A dohai klímacsúcs hivatalos jóváhagyásával a Zöld Klímaalap székhelye a dél-koreai Songdo lesz. A résztvevők további pénzügyi források mozgósítására hívták fel a nemzetközi közösség tagjait az alap beindítása érdekében. A Zöld Klímaalap Igazgatótanácsába az Európai Unió országai közül egymást váltó tagként Lengyelország és Magyarország került be. Ezzel hazánk meghatározó szerepet tölthet be az európai érdekek hatékony formálásában, klímapolitikai pozíciója jelentősen megerősödik.
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)
