2014. március 3-án az Európai Bizottság 2020-2030 közötti időszakra vonatkozó klíma- és energiapolitikai keretről szóló közleményének első miniszteri szintű politikai vitája zajlott Brüsszelben, a Környezetvédelmi Tanács ülésén. Az Európai Bizottság a Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszakának ratifikációjáról is tájékoztatást adott. A Visegrádi Együttműködés (V4), valamint Bulgária és Románia országainak klímapolitikáért felelős miniszterei a V4-ek soros elnökségét betöltő Magyarország vezetésével áttekintették az aktuális nemzetközi és európai uniós klímapolitikai ügyeket.
Az egyeztetésen elhangzott, hogy az Európai Unió 2014. január 22-én kiadott klíma- és energiapolitikai csomagjával kapcsolatban hazánk kizárólag egy reális, az EU tagállamainak arányos és igazságos teherviselését tükröző üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentésre vonatkozó célt támogat. E célnak figyelembe kell vennie a tagállamok eltérő kapacitásait és fejlettségi szintjét, a 2030-as célokhoz kapcsolódó fejlesztések költségét, és az ellátásbiztonságot.
A Környezetvédelmi Tanács ülésén az energiapolitika vonatkozásában a tagállamok és az Európai Unió közötti hatáskör-megosztásra, a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartására hívta fel a figyelmet a hazánkat képviselő energiaügyért felelős államtitkár. Kovács Pál hangsúlyozta, hogy a tagállamok önállósága teljes mértékben meg kell, hogy maradjon az energiamix meghatározásában és alakításában, csak ez vezethet bármilyen cél kitűzése esetén biztonságos teljesítéshez.
A Bizottság által javasolt új kormányzási mechanizmussal kapcsolatban – amely gyengítheti a meglévő tagállami kompetenciákat és a megújuló energia-célok tekintetében is kétértelmű értelmezésre adhat okot – a jelenlévő miniszterek többsége fenntartásainak adott hangot. Álláspontjuk szerint a klímapolitikai célok elérésének eszközeit a költséghatékonyságra és az ipari versenyképességre is tekintettel kell meghatározni. Európa csak olyan keretet hozhat létre 2030-ra, amelyben minden tagállam teljesíti kitűzött céljait.
A Visegrádi Együttműködés, valamint Bulgária és Románia (V4+2) országainak találkozóján is kiemelt témakör volt az Európai Bizottság 2020-2030 közötti időszakra vonatkozó klíma- és energiapolitikai keretről szóló közleménye, és az ahhoz kapcsolódó tagállami álláspontok egyeztetése. A V4+2 tagállamok egyetértettek abban, hogy a politikai keret számszerű céljainak meghatározását tagállami, szektorra lebontott hatástanulmányoknak és arányos, igazságos tehermegosztás-elemzésnek kell megelőznie.
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)
