A magyar egészségturizmus fejlesztési irányairól és a jelenleg társadalmi egyeztetésen levő Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepcióról (2014-2024)tartott előadást Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helyettes államtitkár egy szakmai konferencián. A tervek szerint a turizmus hozzájárulása a teljes GDP-hez eléri a 10%-ot 2024-re .

2012-ben a Magyarországra látogató külföldiek 13,2%-a egészségturisztikai motivációval érkezett, mondta az NGM helyettes államtitkára. Az egészségturizmus elsősorban a 16 hazai gyógyhelyen: Miskolc-Lillafüred, Harkány, Sopron-Balf, Gyöngyös-Kékestető, Hévíz, Balatonfüred, Parád, Hajdúszoboszló, Zalakaros, Bükfürdő, Eger, Debrecen, Gyula, Sárvár, Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő, Mezőkövesd koncentrálódik.

Az 50 leglátogatottabb hazai település között van 11 gyógyhely: Hévíz (2.), Hajdúszoboszló (4.), Bük (6.), Balatonfüred (9.), Sárvár (12), Zalakaros (14.), Eger (19.), Gyula (20.), Debrecen (22.), Harkány (28.) és Nyíregyháza (43.).

A TOP 10 turisztikai település között 6 gyógyhely van: Hévíz, Hajdúszoboszló, Bük, Balatonfüred, Zalakaros, Sárvár. A leglátogatottabb gyógyhelyek közül a belföldi vendégforgalom van többségben Hajdúszoboszlón (63%), Zalakaroson (67%), a külföldi vendégéjszakák száma van többségben Hévízen (65%), Bükön (60%), Balatonfüreden (67%), Sárváron (59%).

A turizmusfejlesztés céljai közé tartozik 2024-ig, hogy a turizmus teljes GDP hozzájárulása 10%-ra nőjön, a turizmus közvetlen foglalkoztatottai száma 50%-kal bővüljön, elsősorban a szürkegazdaság kifehérítése által.

Konkrét cél 3-5 nemzetközi hírű komplex gyógyhely és 8-10 regionális fürdő átfogó fejlesztése. Akkor tud Magyarország Európa egyik vezető egészségturisztikai hatalmává válni – emelte ki a szakember -, ha a hangsúly a termálvizek gyógyító, terápiás hatására kerül, ha egyedi gyógyászati kínálat kialakítása sikerül a fürdőkben, ha szolgáltatáscsomagokat alakítunk ki a fogyatékossággal élő vendégkör számára, és ha hasznosítjuk az egyéb természeti gyógytényezőket (klimatikus, barlangi és mofetta).

Konkrét cél a fürdő desztinációk komplex fejlesztése a tematizálásban és szegmentálásban rejlő lehetőségek figyelembevételével, a határon átnyúló egészségügyi szolgáltatások kihasználása, a „Gyógyító Magyarország” egységes e-health felület és telefonos ügyfélszolgálat létrehozása, a minősített gyógyhelyek számának növelése, a természetes gyógytényezőkön alapuló kínálat fejlesztése és a (Evidence based) gyógyvíz kutatások folytatása.

Az NGM létrehozott egy munkacsoportot a termálvizek balneológiai hatását vizsgáló orvosi bizonyítékon alapuló kutatási program kidolgozása érdekében. A kutatási program munkaanyaga elkészült, szakmai véleményezése folyamatban van – hangsúlyozta Horváth Viktória.

2014-2020 között európai uniós forrásokból egészségturisztikai célú fejlesztésekre több programból is lehet majd pályázni. A gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban nagyléptékű projektek, kiemelt desztináció fejlesztések támogatására nyílik lehetőség, de gyógyvíz kutatásra, komplex gyógyhely fejlesztésre, energiahatékonyság-növelésre (elavult a fürdők energiarendszere) is lesznek források.

A terület- és településfejlesztési operatív programban a megyei fejlesztési koncepciók alapján kidolgozott kisebb léptékű, de összehangolt turisztikai fejlesztések megvalósítása, komplex termékcsomagok kialakítása támogatható.

A Versenyképes Magyarország operatív program keretében a kiemelt gyógydesztinációkban egészségturisztikai létesítmények és kapcsolódó szolgáltatások integrált fejlesztése, az energiahatékonyságot célzó fejlesztések, valamint az időskori és piacosítható egészségügyi, orvosi, személyi és közösségi szolgáltatások fejlesztése valósulhat meg – közölte végezetül Horváth Viktória.

(turizmusonline.hu)