Marketingesek helyett a mérnökök és az informatikus iránt nő a piaci kereslet

Kezd igazodni a piaci kereslethez a továbbtanulást választók köre: a 2012-ben jelentkezők körében a műszaki és az informatikai képzések dominálnak szemben a korábbi évek tendenciájával a gazdasági szakok háttérbe szorultak – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium legfrissebb elemzéséből.

Egy év alatt teljesen átrendeződött a felsőoktatásban részt vevők köre: az állami ösztöndíjprogramok csökkentése és átrendezése a munkaerő-piaci igények felé tolta a továbbtanulókat – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kormányportálon közzétett friss elemzésében. A gyors váltástól a szaktárca a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési esélyeinek javulását várja középtávon, jelenleg ugyanis minden negyedik friss diplomás nem talál munkahelyet. Az NGM tanulmánya szerint a most felvételizők körében első helyre kerültek a gépészmérnöki és a mérnökinformatikusi szakok, és hátrébb szorultak a gazdasági szakok.

A váltással a kormány célja az volt, hogy a munkaerő-piaci folyamatok és a nemzetstratégiai irányok alapján határozzák meg, hogy egy adott szakon mennyi államilag támogatott helyre legyen szükség. Az állami támogatás szűkítése miatt a jelentkezők száma a tavalyihoz képest alacsonyabb volt, – de így is meghaladja a 2008-ban felvételizőinek számát –, ám a szakválasztás irányát már erősen befolyásolta, hogy jelentősen nőtt a műszaki képzésre jutó ösztöndíjas helyek száma. Ezekre a területekre ugyanis emelkedett a jelentkezők száma, miközben a gazdasági szakok hátrébb szorultak. A természettudományi képzések esetében azonban továbbra is alacsony a jelentkezők száma. Mindebből az látszik, hogy a jelentkezők döntése kezd igazodni a munkaerő-piaci igényekhez. Eszerint a vállalatok részéről stabilan csökkenő kereslet lesz például marketinges, HR-munkatárs és pénzügyes szakemberekre, ugyanakkor egyre több gyártástechnológiai mérnökre, villamos-, gépész-, és építőmérnökre lesz szükség. Az NGM tanulmánya szerint még csak az első lépést sikerült megtenni a munkaerő-piaci igazodás útján, a felsőoktatásba ugyanis a gazdasági szféra szereplőit az eddigieknél sokkal jobban kellene bevonni. – A termelő beruházásokhoz jól képzett, idegen nyelveket beszélő műszaki szakemberekre van szükség, ezért célunk, hogy ösztöndíjprogramokkal lehetővé tegyük, hogy a hallgatók minél több külföldi ösztöndíjhoz is juthassanak a jövőben – fogalmazott lapunknak Csizmadia Norbert tervezéskoordinációért felelős államtitkár. Mint elmondta, a szaktárca ezt úgy szeretné elérni, hogy a fiatal kutatók számára versenyképes ösztöndíj lehetőségeket teremt, illetve az ipari szereplők és az oktatási intézmények között olyan megállapodásokra törekszik, amely keretében a képzés egy része kihelyezhető az adott vállalathoz. Az államtitkár kifejtette, hogy a tehetséggondozás két pillére a tehetséges diákok itthon tartása megfelelő ösztöndíj-programokkal, másrészt a szaktárca épít azokra a külföldi egyetemistákra is, akik hazánkban tanulnak. Az NGM felmérése szerint jelenleg közel 19 ezren választották Magyarországot felsőoktatási tanulmányaikhoz, egyharmad részük az általános orvosi karokon. Csizmadia Norbert hangsúlyozta: azok az országok sikeresek, akik otthon tudják tartani a tehetséges diákokat, sőt máshonnan is magukhoz tudják csalogatni azokat.

(NGM, Magyar Nemzet)