Már az Európai Bizottság asztalán van a magyar kormány által elfogadott partnerségi megállapodás, amely több mint 7000 milliárd forint uniós támogatást biztosít Magyarországnak a következő uniós ciklusban – mondta a Napi Gazdaságnak Komoróczki István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tervezéskoordinációért felelős államtitkára.

− A partnerségi megállapodást minden uniós tagállamnak el kell készítenie. Ez olyan stratégiai dokumentum, amelyben az érintett kormánynak ki kell fejtenie, hogy az elkövetkező hétéves uniós költségvetési ciklusban milyen célokat szeretne megvalósítani az uniótól érkező forrásokból. A kormány március 7-én nyújtotta be a dokumentumot az Európai Bizottságnak. Mi a következő lépés?

− A bizottság áttanulmányozza a magyar megállapodást, és ha módosításokat javasol, azokat fontolóra kell vennünk. Ezzel párhuzamosan zajlik az operatív programok kidolgozása is. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) három operatív program tervezésén munkálkodik, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programon (GINOP), a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programon (TOP) és a Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Programon (VEKOP). Ez utóbbi kizárólag Budapestre és Pest megyére vonatkozik. A társminisztériumok tervezik a további operatív programokat, amelyeket az NGM koordinál. Az operatív programokat úgy kell megfogalmazni, hogy azok megfeleljenek a partnerségi megállapodásban foglalt céloknak és irányoknak, illetve a rögzített forráskereteknek.

− A bizottság által megfogalmazott és szükség esetén a kormány által megfogadott javaslatok után mi a következő lépés?

−  A tagországoknak április 22-ig kell beterjeszteniük partnerségi megállapodásukat a bizottsághoz, amit a magyar kormány március 7-én, az elsők között megtett. Ezt követően három hónap áll a bizottság rendelkezésére, hogy megvitassa a kormányokkal a fejlesztésekre vonatkozó tartalmakat. A tagországok ez idő alatt eljuttatják operatív programjaikat is Brüsszelbe. A folyamatnak azonban itt nincs vége, az uniós testületnek ugyanis lehetősége van még utolsó simításokat kezdeményezni, tehát az operatív programokon belül is javasolhatnak kisebb módosításokat. Célunk az, hogy 2014 második felében megkezdjük a pályázati felhívások kiírását.

−  Magyarországon április 6-án, az Európai Parlamentben május 25-én lesznek a választások, ami a bizottság összetételében is hozhat változásokat. Mekkora csúszást okozhat ez?

− Az itthoni parlamenti választások egyáltalán nem késleltetik a folyamatokat, hiszen mi már március végén megküldjük az operatív programokat a bizottságnak. A tervezeteket korábban már eljuttattuk Brüsszelbe, aminek köszönhetően a bizottság felelős szakértői folyamatosan egyeztetnek velünk, előadásokat, workshopokat tartanak Budapesten. Magyar részről tehát nem lesz akadálya annak, hogy terveink, javaslataink a bizottság asztalára kerüljenek. Az EU oldaláról nézve más a helyzet: az európai parlamenti választások és a bizottságot érintő esetleges személyi változások miatt vélhetően kicsit lelassul a reakcióidő, de mi arra számítunk, hogy 2014 őszére meglesz a mindkét fél által elfogadott partnerségi megállapodás, és az operatív programokat is jóváhagyják.

−  A források nagyságáról a tagállamok és az unió már több mint egy éve megegyeztek: Magyarország több mint 7000 milliárd forintot kap 2014−2020 között. Az elosztás nagyságrendjéről, a fejlesztési támogatások összegéről szóló kormányzati javaslatokat már elküldték a bizottságnak. Milyen célokat szolgál ez a hatalmas összeg, amely egyébként valamivel kisebb, mint az előző ciklusban juttatott forrásmennyiség?

−  Megközelítőleg 7480 milliárd forintot kap Magyarország 2014 és 2020 között, amit fejlesztésekre és beruházásokra fordítunk. Lesznek olyan programok, amelyek az önkormányzatok vagy a vállalatok részéről önrészt igényelnek, és lesznek, amelyek önrészét a magyar költségvetés támogatja. Az alapvető cél azonban megegyezik a korábbi ciklusokban megfogalmazottakkal. Az EU határozott szándéka a tagállamok versenyképességének növelése; az unió térségét alkalmassá kell tenni arra, hogy a globális gazdasági versenyben képes legyen tartani az iramot Észak-Amerikával és Ázsia országaival.

−  Mindebben óriási feladat hárul az önkormányzatokra, amelyek számára a TOP keretében 1157 milliárd forint forrás áll majd rendelkezésre, Budapest és Pest megye pedig a VEKOP keretében 130 milliárddal gazdálkodhat. A rájuk idáig háruló feladatokat eddig teljesítették: elkészítették a településfejlesztési terveiket. Hogyan tovább?

− A TOP egyik fő jellegzetessége, hogy a tervezés a helyszínen, a megyékben, a megyei jogú városok szintjén zajlik, és a tervek szerint az önkormányzatok a végrehajtásban is fontos szerepet kapnak. Ez az elképzelés az uniós elvekkel is harmonizál: a döntéseket ott kell meghozni, ahol az az embereket leginkább érinti. A TOP alapján az önkormányzatok, megyék, megyei jogú városok 1157 milliárd forintot kapnak fejlesztésekre, a VEKOP keretében pedig 130 milliárd jut Budapest Főváros Önkormányzatának és Pest Megye Önkormányzatának együttesen. A nagyságrendi különbség a megyék között tapasztalható népességszámmal és fejlettségbeli eltérésekkel magyarázható. A kevésbé fejlett megyék több forrást és lehetőséget kapnak. A fejlettségi szintre vonatkozó adatokat a Központi Statisztikai Hivatal közli az NGM-mel.

−  Hogyan, minek alapján fogják rendszerezni az önkormányzatok esetében, hogy mire mennyi pénz jut?

− A megyei önkormányzatok többsége előzetesen elküldte a nemzetgazdasági miniszternek a közgyűlésük által jóváhagyott fejlesztési programot. A minisztérium a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal szakértőivel közösen megvizsgálja a programokat és szükség esetén javaslatokat tesz a korrekcióra. A forrásallokáció kormányzati döntés, de fontos az összhang a megyei elképzelésekkel.

−  A hazai választásokat illető kérdésre visszatérve...

− Az unió által jóváhagyott fejlesztési forrásokat annak az országnak bocsátják a rendelkezésére, amellyel a megállapodás született, függetlenül a politikai hatalomtól. Ezekkel a forrásokkal úgy kell sáfárkodni, hogy valóban azok a prioritások, programok, célok teljesüljenek, amelyekben az Európai Bizottság és a magyar kormány megegyezett a partnerségi megállapodásban. Ez a megyékre és a területfejlesztésre is igaz. A pályázatokat is ebben a szellemben lehet majd kiírni. A kiírást, a lehívást pedig a kormány és az EU is felügyeli. A cél, hogy ezeket a forrásokat hatékonyan és célzottan használjuk fel.

− Ahogy az imént mondta, az unió célja alapvetően az, hogy a gazdasági versenyképesség erősödjön, amivel magunk is helyt tudunk állni a globális versenyben. Ezt szolgálják a különböző önkormányzati beruházásokat támogató programok is. Ezen belül?

− A VEKOP esetében az unió a kis-és középvállalkozások fejlesztésére 27 milliárd forintot, a kutatás-fejlesztési és innovációs fejlesztésekre 32 milliárdot juttat, összességében pedig 22 milliárd forintot fordíthatunk ebben a térségben a kis-és középvállalkozások támogatására.

− Ez mit jelent?

− A kockázatitőke-bevonás elősegítését, a startup vállalkozások feltőkésítésének gyorsítását, kedvezményes, kamattámogatott hitelek vagy hitelgaranciák nyújtását.

− A településfejlesztés keretében milyen beruházásokra lehet igény az önkormányzatok részéről?

−  A VEKOP-on belül például szociális típusú városrehabilitációra több mint 19 milliárd forint támogatást különítettünk el. A térségi integrált közösségvezérelt fejlesztési programokra összességében 8 milliárd forint jut, energetikai, közszolgáltatói, infrastrukturális fejlesztésekre pedig 74 milliárd forint. Ezeken belül a megújuló energia és az energia-megtakarítási programok kapnak jelentős hangsúlyt, amelyek keretében elsősorban önkormányzati projektek valósulhatnak meg. A társadalmi befogadás programokra (felzárkóztatás, esélyegyenlőség) 37,5 milliárd forint használható fel a főváros és Pest megye területén. A foglalkoztatást támogató programokra pedig 50 milliárd forint jut.

− Hasonló leosztás várható a vidéki városoknál is?

−  Nagyságrendi különbségekkel: a magyar kormány a többi között azt javasolja a településeknek, hogy a növekedést segítő térségi fejlesztésekre koncentráljanak, beleértve az üzleti és infrastrukturális fejlesztéseket, a kis- és középvállalkozások működését segítő akciókat és a turisztikai vonzerő erősítését.  A turizmusból és vendéglátásból eredő bevételek ugyanis a GDP közel tíz százalékát adják. A foglalkoztatásbővítési, munkavállalási célokkal összhangban a vidéki óvodák és bölcsődék is fejlesztésre szorulnak, ezekre a projektekre szintén jelentős összegeket használhatunk majd fel. Városfejlesztésre és városrehabilitációra is komoly uniós forrásokat szánunk, valamint a kulturális örökség megőrzése is fontos cél. Szeretném itt is kiemelni, hogy fenntartható, további támogatásra nem szoruló fejlesztéseket kívánunk megvalósítani, tehát nem olyanokat, amelyek rövid távon bedőlnek.

−  Sok önkormányzatról van szó. Hogyan lehet megelőzni, hogy a célok szétaprózódjanak? Hogyan lehet összehangolni a fejlesztéspolitikát?

− Január elsejével megszűnt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), az irányító hatóságok a szakminisztériumokhoz kerültek, és az NFÜ korábbi központi funkcióit a Miniszterelnökséget vezető államtitkárság látja el. A rendszer központi koordinációval működik, ami a fejlesztéseket vonja össze adminisztratív és szakmai szempontok alapján. A Miniszterelnökségen működő központi koordinációs rendszer végzi a monitoring és ellenőrző tevékenységet is. A beruházások utóéletében az a legfontosabb, hogy szerves elemként tudjanak bekapcsolódni a globális versenygazdaságba. Páratlan lehetőség áll előttünk, amivel a magyar gazdaság hatékonyan tud megerősödni és komoly szereplője lehet a fejlett európai gazdaságnak.

Az interjú elérhető ezen a linken is.

(Napi Gazdaság)