Önálló terület- és településfejlesztési operatív programban különítenek el a megyéknek és a megyei jogú városoknak is meghatározott összegű európai uniós forrásokat, amelyeket saját gazdaságfejlesztési elképzeléseikre költhetnek – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára pénteken Nagykanizsán.
Cséfalvay Zoltán A határon átnyúló gazdasági kapcsolatok jövője az Európai Unióban címet viselő konferencián a következő, 2014-től 2020-ig tartó uniós költségvetési időszakra vonatkozó elképzelések között említette, hogy a strukturális és kohéziós alapokból érkező összegek 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre kívánják fordítani. A nyolc év alatt várhatóan érkező 6775 milliárd forintból a helyi, területi szintekre is fejlettségtől függően meghatározott összegeket különítenek el a helyi gazdaságfejlesztési elképzelések végrehajtására.
Hozzátette, hogy a két alapból érkező források "értelmes felhasználásának tervezése" már zajlik, hamarosan szélesebb társadalmi vitára is bocsátják az elképzeléseket. Azt önmagában nagyon jelentős lépésnek nevezte, hogy az eddigi 16 százalék helyett a rendelkezése álló összegek 60 százalékát fordíthatják a gazdaság egészének erősítésére, benne egyebek mellett a foglalkoztatás elősegítésére, kutatás-fejlesztésre, az innovációs és információs technológia erősítésére, valamint a helyi, térségi gazdaságfejlesztésre.
Az államtitkár kifejtette, hogy az Európai Unióban, ahol öt éve fejti ki hatását a válság, egyfajta gazdaságpolitikai elbizonytalanodás érzékelhető, miután próbálkoztak állami szintű gazdaságélénkítési lépésekkel és ennek ellenpólusaként költségvetési megszorító javaslatokkal is. Mindeközben a magyar gazdaságpolitika három jelentős lépést hajtott végre: a pénzügyi stabilizációt, vele párhuzamosan a gazdaság versenyképességét erősítő reformokat, valamint az államigazgatás, területi adminisztráció reformját.
Az egész ország versenyképességének megteremtését szolgáló lépések után – amelyek megtétele nem volt könnyű sem a lakosság, sem a vállalkozások számára – "most az iparpolitika területén tudunk gyakorlati lépéseket tenni" – fogalmazott Cséfalvay Zoltán.
A horvát és magyar résztvevők számára a város önkormányzata által szervezett konferencián, majd az azt követő sajtótájékoztatón az államtitkár kitért arra is, hogy Nagykanizsa határ menti fekvésének köszönhetően és Horvátország július elsején esedékes európai uniós csatlakozásával az eddiginél is jobban kiaknázhatók lesznek a gazdasági lehetőségek. Ma Magyarország a negyedik legnagyobb tőkebefektető Horvátországban, a magyar befektetők szempontjából Horvátországba irányult a legtöbb működőtőke, a külkereskedelem pedig a recesszió ellenére is folyamatosan bővült az elmúlt években.
Becsey Zsolt, a Külügyminisztérium külgazdasági koordinátora arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar tulajdonú cégek exportjának döntő hányada a szomszédos országokba irányul. Közülük mostanáig Horvátország számított a legkisebb exportpiacnak, bár még mindig nagyobb arányt képviselt mint a kínai exportunk, s nagyjából fele akkorát jelent, mint az orosz vagy amerikai piacra szánt kivitel.
Úgy fogalmazott, hogy Horvátország csatlakozása főleg a magyar vállalkozásoknak jelenthet a következő négy-öt évben komoly gazdaságélénkítő hatást, a közelség miatt pedig nagyobb részt tud kihasítani magának az élénkülésből Nagykanizsa és az egész Délnyugat-Dunántúl.
Bethlen István, a Páneurópai Unió elnöke, külügyminiszteri tanácsadó a sajtótájékoztatón kifejtette: a magyar közvélemény még mindig keveset tud a "most összes eresztékeiben recsegő" Európai Unióról, amelynek azonban egyik legsikeresebb területe éppen a regionális együttműködés, amelyből a határ menti térségekben jelentős gazdasági fellendülés származott. Nagykanizsa földrajzi elhelyezkedése ideális Szlovénia és Horvátország közelsége miatt, de "egyenes utat kell építeni" az Adriára is.
Úgy vélekedett, a magyar mezőgazdaság és vidékfejlesztés szempontjából, az arab országokkal való kapcsolatok kiépítésében nagyon jelentős kérdés, hogy van-e tengeri kapcsolatunk. Az egykori Fiume (Rijeka) kikötője pedig nemcsak a horvát, hanem a magyar gazdaság számára is újból kiemelkedő jelentőségű lehet.
Cseresnyés Péter, Nagykanizsa polgármestere arról beszélt, hogy a várost térségben gondolkodva szeretnék fejleszteni, ebben pedig a közeli települések mellett természetesen a határon túli városokra is alapoznak. Ezért szükséges Budapesttől vagy Zágrábtól függetlenül helyben felmérni az erőforrásokat, amelyekre építve meg lehet határozni fejlesztési célokat – jelentette ki.
(MTI)
