Az Európai Unió magyar elnökségének egyik célja az volt, hogy "felébressze Európát", amely az elmúlt évtizedben elmulasztotta fontos reformok végrehajtását, és e téren az elnökség számos eredményt el is ért - hangsúlyozta az uniós versenyképességi miniszteri üléseken elnöklő Cséfalvay Zoltán.
A nemzetgazdasági államtitkár az Európai Parlamentben csütörtökön tartott meghallgatásán, Brüsszelben, az Európai Parlament belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottsága előtt felszólalva úgy fogalmazott, hogy az általa felügyelt területeken a magyar elnökség elérte, amit lehetett.
Emlékeztetett arra, hogy a félév során komoly előrelépést sikerült tenni az uniós belső piac egységének elmélyítésében, a vállalkozásokat sújtó adminisztrációs terhek csökkentésében, és az innováció terén is "van egyfajta áttörés", egyebek között az egységes uniós szabadalmi rendszer elindításáról született döntéssel.
Külön említette a mikrovállalkozások könyvviteli kötelezettségeinek és költségeinek csökkentéséről született megállapodást. Ezek a tényezők mind kiemelten fontosak ahhoz, hogy növeljék a vállalkozások versenyképességét, márpedig ezáltal lehet "kinőni a válságot" - fogalmazott.
A nemzetközi gazdasági krízisről Cséfalvay Zoltán úgy vélte, hogy az EU lépésről lépésre maga mögött hagyja azt. A versenyképesség javításának fontosságát indokolva hangoztatta: a pénzügyi stabilitás megteremtése nagyon fontos, de önmagában az nem teremt több munkahelyet. A szabadalomról 25 tagállam között kötött megállapodást történelmi pillanatnak minősítette, hiszen azzal "ötvenéves történet végére sikerült pontot tenni".
Kiemelte azt is, hogy az elnökség munkájának középpontjában a belső piac széttagoltságának csökkentése, az adminisztrációs terhek és túlzott bürokrácia leépítése, a vállalkozások finanszírozáshoz jutásának könnyítése és az európai innovációs potenciál felszabadítása állt.
A meghallgatáson hozzászóló EP-képviselők szintén úgy értékelték, hogy a magyar elnökség eredményes, hatékony tevékenységet végzett az elmúlt hat hónapban. Malcolm Harbour, a bizottság elnöke külön méltatta Cséfalvay Zoltán személyes tevékenységét, aktivitását, az elnökség pozitív hozzáállású irányító tevékenységét. Úgy vélte, ez példaértékű lehet a következő elnökségek számára is. Kérdést tettek fel az államtitkárnak a magyarországi válságadókkal kapcsolatban.
Cséfalvay Zoltán válaszában azok ideiglenes jellegét hangsúlyozta, hozzátéve: "kőbe van vésve", hogy azok az átmeneti időszak után megszűnnek. Szükségességüket az államtitkár egyebek között az örökölt államháztartási helyzettel indokolta, másrészt azzal, hogy a fenntartható rendszer kiépítése, a reformok gyakorlatba iktatása időbe telik, és ebben az átmeneti periódusban szükség van ideiglenes intézkedésekre.
Cséfalvay Zoltán azt is megerősítette, hogy a hónap végén magyar elnökség alatt még tartanak egy rendkívüli versenyképességi miniszteri találkozót, amelyen a fő cél most már a szabadalom bevezetésének gyakorlati kérdéseivel kapcsolatos politikai megállapodás elérése lesz.
Az ülés után nyilatkozva az államtitkár sajnálatát fejezte ki, hogy az európai zártkörű részvénytársaságról eddig nem sikerült megállapodni, pedig az elnökség több hónapon át nagy erőfeszítéseket tett ennek érdekében.
Meghallgatta Cséfalvay Zoltánt az EP egy másik bizottsága, az ipari, kutatási és energiaügyekkel foglalkozó testület is. Itt az államtitkár egyebek között annak fontosságát hangoztatta, hogy az uniós tagországok előrelépjenek a kutatásra fordított költségvetési hányad növelésében, illetve biztosítsák a kedvező környezetet ahhoz, hogy az ipar megfelelő ösztönzést tudjon adni az innovációs tevékenységnek. Mint mondta, a kutatás előmozdításához befektetésekre, az ipari szektor elköteleződésére, valamint a kormányok, régiók, egyetemek és más szereplők bevonására van szükség.
A hozzászóló EP-képviselők az ipari bizottságban is méltatták a magyar elnökség eredményeit és az EP-vel folytatott együttműködést. Herbert Reul elnök például úgy vélte, a soros elnökség példásan kezelte az eltérő nézetek összebékítését.
A magyar képviselők közül Gyürk András, a Fidesz EP-delegációjának vezetője elmondta: a magyar elnökségnek a félév végi elszámolásnál sincs mitől tartania, mert nehéz időkben is sikerült helytállnia. Szerinte fontos eredmény, hogy a források hatékony felhasználása érdekében az elnökség támogatta az adminisztráció egyszerűsítését, a párhuzamosságok felszámolását és az értékteremtést támogató szabályozási keret mihamarabbi kialakítását. A képviselő rávilágított a nyugat-európai országok és a közép-kelet-európai régió közötti kutatás-fejlesztési szakadékra is. A meghallgatás után Gyürk András az MTI-nek úgy nyilatkozott: a képviselők egyértelmű sikerként értékelik az elnökség tevékenységét a szóban forgó területen. Rámutatott: olyan témákról van szó, amelyek az unió egészének versenyképességét is pozitívan érintik.
(MTI)
