Elfogadta a kormány az évtized végéig szóló Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiát - mondta Cséfalvay Zoltán a nemzetgazdasági minisztérium gazdaságstratégiáért felelős államtitkára.
A program egyik legfontosabb célkitűzésének nevezte, hogy az évtized végére a Magyarországon kutatás-fejlesztésre fordított összeg a GDP 1,2 százalékáról 1,8 százalékra emelkedjen. Emlékeztetett: ma a ráfordítások közel kétharmadát a vállalati szektor adja, és ezt a "helyes irányt" meg kívánja tartani a kormány a jövőben is.
Másik fontos célkitűzésnek nevezte, hogy a jelenlegi 37 ezer kutató száma 2020-ra több mint 50 ezerre bővüljön Magyarországon.
Cséfalvay Zoltán szerint a gazdaságösztönzésben a kutatás-fejlesztés és innováció (KFI) kiemelt szerepet kap az új, hétéves uniós költségvetési ciklusban. Ennek során a támogatások közel 8 százalékát fordíthatják KFI célokra - tette hozzá.
A gazdasági tárca kiemelt fontosságúnak tartja a kutatás-fejlesztési tevékenység támogatásának a hagyományos, vissza nem térítendő eszközöket alkalmazó programokon túlmutató, "piacközeli" pénzügyi eszközökkel való segítését is. Ilyenek például a kombinált hitelek, a visszatérítendő támogatások, a garancia, a tőkealapú finanszírozás.
Az államtitkár alapkérdésnek nevezte egy olyan támogató környezet felépítését, amelynek "egyes elemei már láthatóak, de bizonyos elemek még hiányoznak".
Sikernek nevezte a kockázatitőke-finanszírozás területén elért áttörést, amely nagyban hozzájárult a technológia-orientált kisvállalkozások megerősödéséhez. Most indul a vállalati start-up "inkubációs" program, és tovább kell lépni az egyetemek és vállalatok intézményesített együttműködésében.
A stratégia egyik célja az akadémiai, egyetemi szférából kikerülő technológiai vállalatok segítése, illetve az ipari, valamint az alkalmazott kutatás-fejlesztést jobban támogató intézményrendszer kialakítása - tette hozzá.
Az államtitkár szerint a stratégia végrehajtása során a K+F adóoldali ösztönzésének további bővítésére van szükség, amellyel kapcsolatosan külön munkacsoportot hoz létre a Nemzetgazdasági Minisztérium. Kiemelte: miután a kormány számára a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala révén rendelkezésre áll egy ellenőrizhető K+F-minősítés, biztosítható, hogy az ilyen adókedvezményeket valóban a kutatás-fejlesztést végző vállalatok vegyék igénybe.
Cséfalvay Zoltán a stratégiával kapcsolatosan megjegyezte: a tárca ősszel hirdette meg az innovációs stratégia első tervezetét, majd országos konzultációs sorozat eredményeként több mint 500 szereplő észrevételeit figyelembe véve terjesztette a kormány elé az elkészült stratégiát.
(MTI)
