Az EU-országok versenyképességi ügyekben illetékes tárcavezetői az Európai Parlament (EP) ellenvéleményének dacára kiálltak azon kompromisszum mellett, amelyet tavaly októberben Luxembourgban, nem kis részben magyar ösztönzésre kötöttek a kutatási költségelszámolások egyszerűsítése, illetve a kutatók uniós fizetéskiegészítése ügyében – közölte magyar újságírókkal a tanácskozás után Cséfalvay Zoltán.
A Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti ügyekért és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára elmondta: a kompromisszum egyfelől arról szólt, hogy a Horizont 2020 elnevezésű program keretében – amely az unió egységes kutatási keretprogramja a 2014 és 2020 közötti időszakra – a közvetett költségeket a felmerülő közvetlen költségek 25 százalékában maximálják, másfelől, hogy a Horizont 2020 valamilyen kutatási programjában részt vevő kutatók évi nyolcezer euróig terjedő fizetéskiegészítést kaphatnak uniós forrásból. Ez – jegyezte meg Cséfalvay Zoltán – ugyan nem oldja meg az "agyelszívás" problémáját, mégis érzékelhetően javítja a kevésbé gazdag uniós tagországok kutatóinak helyzetét.
Az EP – közölte a magyar államtitkár – az ennél nehezebben megvalósítható tételes költségelszámolás mellett áll ki, de a kormányok képviselői most azzal bízták meg a soros ír EU-elnökséget, hogy továbbra is ezt a luxembourgi kompromisszumos formulát képviselje, miközben más részletkérdések vonatkozásában több rugalmasságot engedélyeztek az elnökségnek.
Cséfalvay kitért arra is: most már látható, hogy a korábban tervezett 80 milliárd euró helyett csak valamivel több mint 70 milliárd lesz a 2014 és 2020 közötti uniós kutatásfinanszírozási keret. Az államtitkár szerint Magyarországnak az uniós keretcsökkenés miatt célszerű úgy döntenie, hogy a számára egyébként várható strukturális, illetve kohéziós támogatásokból a ciklus folyamán a korábban tervezett 5 százalék helyett 7 százalékot fordítson kutatástámogatásra. Ez mintegy 500 millió forint pluszpénzt jelenthet kutatási célokra.
A versenyképességi ügyekben illetékes tárcavezetők szerdán és csütörtökön számos más kérdést is megvitattak Brüsszelben – közölte Cséfalvay Zoltán. Az állami támogatások uniós szabályozásának témakörében egyetértettek abban, hogy sport- és kulturális területen, természeti csapások utáni helyreállítás, valamint bizonyos infrastrukturális fejlesztések esetében mentesítést lehessen kapni az állami támogatás előzetes bejelentési kötelezettsége alól, legyen elég az utólagos bejelentés. Egyetértettek abban is, hogy az Európai Bizottság – ha valamilyen állami támogatással szemben panaszt emelnek – harmadik félhez is fordulhasson.
A nagyvállalatok állami támogatását illetően azokban a régiókban, amelyek közé fejlettség alapján Magyarországról a közép-magyarországi régió esik, az Európai Bizottság továbbra is elzárkózó magatartást tanúsít, bár ebből engedett annyit, hogy hajlandóságot mutat az állami támogatás engedélyezésére olyan esetekben, amikor kifejezetten zöldmezős beruházással új termék előállítása a cél – tájékoztatott a magyar államtitkár.
Szóba került a könyvvizsgálat kérdése is. Ennek keretében javaslatként felmerült, hogy a cégeknek előírják, meghatározott időközönként kötelesek legyenek könyvvizsgálót váltani.
Cséfalvay Zoltán elmondta azt is: az iparpolitikáról szóló uniós eszmecseréken az utóbbi időben érzékelhetően teret nyert az a szemlélet, miszerint nem csupán a belső piac szabályaira és az adminisztrációs terhek csökkentésére kell figyelni, hanem kifejezetten újraiparosításra van szükség Európában. Ez – tette hozzá a magyar államtitkár – egybevág a magyar felfogással. Magyarországon – közölte – az ipar a gazdasági teljesítmény 27 százalékát adja, míg EU-szinten ezt a jelenlegi 16 százalékról 2020-ig 20 százalékra akarják növelni.
(MTI)
