A német nagyvállalatok képviselői nagyra értékelték azokat a lépéseket, amelyeket Magyarország tett és tesz az államháztartás stabilizálása és az államadósság csökkentése érdekében - jelentette ki az MTI-nek adott nyilatkozatában Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.
Az államtitkár jelen volt azon a találkozón, amelynek keretében a Daimler cég kezdeményezésére a Berlinben tartózkodó Schmitt Pál magyar köztársági elnök eszmecserét folytatott több, a Magyarországgal való együttműködésben, illetve a magyarországi beruházásokban érdekelt német nagyvállalat vezető képviselőivel. A tanácskozás résztvevőit Cséfalvay Zoltán tájékoztatta a magyar gazdaság reformját célzó intézkedésekről és ezek keretében a közelmúltban nyilvánosságra hozott Széll Kálmán Tervről.
Az államtitkár elmondta: a német ipar számára nagyon fontos kérdés, hogy jó minőségű, magasan képzett szakmunkás-réteg álljon rendelkezésre Magyarországon. "A reformlépések irányával kapcsolatban egyetértést tapasztaltam" - értékelte Cséfalvay Zoltán, utalva arra, hogy a német partnerek a stabilitást "nyilvánvalóan olyan fontosnak tekintik, mint mi".
A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára rendkívül fontosnak nevezte, hogy a német befektetők, illetve nagyvállalatok hosszú távban gondolkoznak. "Ezért a hosszú távú terveket tekintettük át, és a német partnerek továbbra is a magyarországi befektetési helyszín mellett kötelezték el magukat" - fűzte hozzá.
A találkozón szó volt a válságadókról is. Ezzel kapcsolatban az államtitkár az MTI-nek elmondta: nyilvánvalóan a cégek nem örültek annak, hogy különadót kell fizetniük, de ezért is várják azokat a reformlépéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy 2013-ban már megszűnhessen az. Cséfalvay Zoltán úgy érzékelte, hogy a német nagyvállalatok már előretekintenek: szavai szerint változást észlelt a német vállalati gondolkodásban, azaz a vállalatokat most már nem elsősorban az adó, hanem inkább az érdekli, hogy miként változik meg a magyar gazdaságpolitika, milyen reformok várhatók és miként változik a munkaerő-piac. "Most már inkább előre néznek, nem pedig visszafele" - jelentette ki.
Az államtitkár - aki a magyar uniós elnökség idején a versenyképességi tanácsot vezeti - hangsúlyozta: az elmúlt héten született meg az a "történelmi lépés", amely egy megerősített együttműködés keretében lehetővé teszi az egységes európai szabadalom létrejöttét. A német nagyvállalatok képviselői a csütörtöki találkozón kivétel nélkül megköszönték a magyar elnökségnek ezt a sikert - fűzte hozzá az államtitkár, kiemelve: ötven éves kínlódás után a magyar elnökség idején sikerült elindítani azt a folyamatot, amelynek célja az elengedhetetlenül fontos egységes európai szabadalom. "Valamennyi résztvevő a magyar elnökségnek tulajdonította ezt a sikert" - hangsúlyozta az MTI-nek Cséfalvay Zoltán.
A Schmitt Pállal tartott találkozóról a magyar sajtó képviselőinek nyilatkozott Martin Ja:ger, a Daimler külkapcsolatokért felelős igazgatója is. Elmondta: a német vállalatok érdekeltek a magyar gazdaság stabilizálását célzó erőfeszítésekben, és reményét fejezte ki, hogy azok sikeresek lesznek. Üdvözölte, hogy a magyar uniós elnökség tető alá hozta az egységes európai szabadalom létrehozásával kapcsolatos megállapodást.
A válságadóval kapcsolatban a Daimler igazgatója utalt arra: a világ egyetlen vállalata sem örül a különadónak. "Ilyen adók azonban másutt is vannak, a többi között Németországban is" - fűzte hozzá, hangsúlyozva: "reméljük, hogy ez az adó mind Németországban, mind Magyarországon rövid távon marad csak érvényben." "Erre vonatkozóan a magyar féltől is jelzéseket kaptunk, és ennek örülünk" - jelentette ki az igazgató, utalva arra: a Daimler kedvezőnek tartja a magyar beruházási feltételeket, Magyarország - mint fogalmazott - vonzó helyszín, ahol szívesen vannak, és hosszú távú beruházásokat terveznek.
Frank Klein, a Daimler kecskeméti Mercedes-beruházásának vezetője az MTI-nek elmondta: az első kecskeméti Mercedes a tervek szerint 2012 tavaszán készül el. A Daimler 800 millió eurót ruházott be Magyarországon, és jelenleg a gyártó üzem kiépítése, illetve a munkaerő toborzása folyik. A későbbiekben évente több mint 100 ezer személygépkocsi magyarországi gyártását, és több mint 2500 fős magyar munkaerő alkalmazását tervezik - mondta el Frank Klein
(MTI)
