A BudapestHUB munkacsoport azt a célt tűzte ki, hogy Budapest legyen az évtized végére a régió start-up fővárosa; az államnak ebben katalizátor szerepe van, feladata az, hogy elhárítsa az akadályokat - mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára kedden.
Az államtitkár az Intelligens szakosodás - Út a 2014-20-as európai uniós források hatékony felhasználása felé című rendezvénysorozat budapesti záróeseményének sajtótájékoztatóján felidézte, hogy a BudapestHUB munkacsoport idén szeptemberben jött létre a hazai start-up világ szereplőinek és az NGM szakértőinek részvételével.
A munkacsoport szerint ahhoz, hogy a magyar főváros Kelet-Közép-Európa start-up központjává váljon, az szükséges, hogy minél előbb létrejöjjön a start-up vállalkozások kritikus tömege, Budapest megtalálja a komparatív előnyöket és építsen helyi sajátosságaira.
A szakértők ehhez az oktatás területén többek között szükségesnek látják az egyetemi kutatási eredményeket közvetlenül hasznosító, úgynevezett spin-off vállalkozások fejlesztését, a start-up inkubátorok kialakításának támogatását vagy például az egyetemi oktatók, kutatók hozzásegítését ahhoz, hogy gyakorlati vállalkozási ismereteket és tapasztalatokat szerezzenek. Fontosnak tartják azt is, hogy magán üzleti akadémiák jöjjenek létre.
A munkacsoport felvállalta annak vizsgálatát is, hogyan lehetne a forrásokhoz való hozzáférésen javítani. Magyarországon jelenleg 133 milliárd forintnyi kockázati tőke "keresi a helyét", az úgynevezett magvető és magvető előtti - vagyis a teljesen induló - szakasz finanszírozása azonban hiányzik. Ezért a szakértők azt javasolják, hogy a hazai és uniós források felhasználásával a jövőben helyezzenek nagyobb súlyt a vállalkozások ezen életszakaszának finanszírozására.
A szakértők megállapították továbbá, hogy a start-up vállalkozások és a start-up vállalkozásokba befektetők adóterheinek könnyítésére egyaránt szükség van, és erre ugyancsak javaslatokat fogalmaztak meg.
Az államtitkár elmondta: a jelenlegi számítások szerint 2014-2020 között uniós forrásból 700 milliárd forint juthat kutatás-fejlesztésre és innovációra, ebből mintegy 200 milliárd forint pénzügyi eszközökön (hitel, garancia stb.) keresztül, a többi vissza nem térítendő forrásként. Azzal számolnak, hogy a start-up ökoszisztémára közel 140 milliárd forint fordítható, ennek több mint egyharmada vissza nem térítendő támogatás.
Cséfalvay Zoltán hangsúlyozta, hogy a start-up világban az államnak katalizátor szerepe van, nem vesz részt a folyamatokban, csupán elősegíti azokat. Hozzátette: amennyiben a 2014-2020 közötti időszakban az uniós forrásoknak a programozását, felhasználását előkészítő irányító hatóság az illetékes szaktárcákhoz kerül - ez esetben a gazdaságfejlesztési a gazdasági minisztériumhoz -, az garancia arra, hogy az ismertetett tervek megvalósulnak.
Kádas Péter, a Traction Labs. Zrt. társalapítója a tájékoztatón egyebek között arról beszélt, hogy a BudapestHUB találkozón pozitív élmény volt számára az a teljesen új szabályozói attitűd, hogy "minket nem akarnak szabályozni". Hozzátette, osztja azt a véleményt, hogy a start-up ökoszisztémában az államnak katalizátor szerepe van.
Valner Szabolcs, a Digital Factory Zrt. ügyvezető partnere figyelmeztetett: a befektetett pénz nem kis részét el fogják bukni, ez azonban része a sikerhez vezető folyamatnak.
(MTI)
