Ma a parlamentben a lakáshitelesek problémáinak megoldásával kapcsolatban tartott politikai vitanapon Cséfalvay Zoltán gazdaságstratégiáért felelős államtitkár ismertette a kormány eddigi és tervezett intézkedéseit a lakáshitelesek megsegítésére. Az államtitkár aláhúzta, hogy a szocialista kormányok megszorításainak és elhibázott lakáspolitikájának drámai következményeit szenvedik most családok ezrei.
A politikai vitanapon a kormány nevében Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért felelős államtitkára elmondta, hogy kiszámítható és fizethető lesz a lakástörlesztés azokkal a konstrukciókkal, amelyeket a még kidolgozás alatt álló, a kormány és a bankszövetség között június végéig megkötendő megállapodásban rögzítenek majd. Olyan konstrukció készül, melyben az adósnak jobban megéri majd törleszteni, mint kiszállni a hitelből. A jövőben sem kerülhet utcára az, aki az anyagi helyzete miatt nem tud fizetni, hiszen a banknak is jobban megéri majd megegyezni az adóssal, mint bedönteni a hitelt.
Az államtitkár emlékeztetett rá, hogy már az első Orbán-kormány létrehozta a jelzálog-hitelezési rendszert, mellyel elősegítette, hogy a lakáshitelek kamatai 4-5 százalékra csökkenjenek. Az otthonteremtési program alapja az állami kamattámogatási rendszer volt, azonban a szocialista Medgyessy-kormány 2003-ben eltörölte a kamatplafont, felszámolta az államilag támogatott, forint alapú, kedvezményes lakáshitelezést. A Gyurcsány-kormány ezután pedig minden szabályozás nélkül zöld utat adott a devizaalapú jelzálog-hitelezésnek. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy 2002 második negyedévében a lakosság devizahitel-hitel állománya 216 milliárd forint volt, 2010 második negyedévében ez az összeg már elérte a 7.348 milliárd forintot, ennek több mint 90 százaléka pedig svájcifrank-alapú hitel volt. 2010 végére a megugró törlesztő részletek miatt 117 ezer lakossági jelzáloghitel-szerződés törlesztése volt 90 napon túli késedelemben (amelyek összértéke közel 700 Mrd Ft-ot tett ki). Ezen szerződések mögött mintegy 100 ezer család lakóingatlana áll fedezetként.
Az új kormány megválasztása után azonnal hozzákezdett a helyzet orvoslásához, a kilakoltatási moratóriumot meghosszabbította először 2010.december 31-ig, majd 2011. április 15-ig és végül 2011. július 1-ig. Emellett az ügyfelek érdekeit erősebben védő pénzügyi szabályozási elemeket vezetett be, és hozzákezdett az érintett szereplők arányos tehervállalására építve a probléma rendezéséhez szükséges tartós megoldás kidolgozásához.
Az árverési moratórium szintén 2011. július 1-jéig tart. A moratórium célja, hogy a ténylegesen kilakoltatással fenyegetett valamennyi olyan adós, akik lakhatásukról nem tudnak gondoskodni, ideiglenes haladékot kapjon. Azonban a moratórium nem végleges és tartós megoldás, csak átmeneti haladék. Az államtitkár több adóskört említett. Vannak azok, akik jelenleg is törlesztik hiteleiket, de az árfolyam-ingadozások miatt veszélybe kerülhetnek. Ilyen esetekben a kormány célja, hogy ne növekedjen a nem fizetők száma, ezt pedig az árfolyam kedvezőtlen alakulásának kezelésével lehet elérni, vagyis azzal, hogy kilengésektől mentessé kell tenni a havi törlesztőrészleteket. A tervek szerint a devizaalapú jelzáloghiteleknél a törlesztőrészletet meghatározó devizaárfolyamot adott időszakra rögzíteni fogják, a rögzített és a jövőbeni tényleges árfolyamból adódó különbözet pedig egy elkülönített számlára kerül. A gyűjtőszámlára az állam az árfolyamrögzítés időszakára 100 százalékos kezességet vállalna.
Az államtitkár elmondása szerint a hitelesek egy másik csoportja, akik törlesztéseikkel 90 napon túli késedelemben vannak, de az adósságból kilépve jövedelmi helyzetük miatt képesek lakáshelyzetük önálló megoldására. Itt az a cél, hogy kikerüljenek az adósságból.
A kormány javaslata, hogy ha a nem fizető adós értékesíti ingatlanát, akkor számára a bank átmeneti lakhatási támogatást nyújtson, és engedje el a követelés ingatlanfedezet feletti részét, az állam pedig kamattámogatást nyújt olyan befektetőknek, akik az ilyen módon felmondott hitel fedezetéül szolgáló ingatlant szeretnének vásárolni. A hitelesek harmadik csoportjánál, akik tartoznak, de szociális helyzetük miatt tartósan fizetésképtelenek, a cél az, hogy lakhatásuk biztosítva legyen. Ennek eszköze a Nemzeti Eszközkezelő Társaság lehet, melyet a kormány 2011 végéig akar létrehozni.
Ez a legrászorultabb családok ingatlanának tulajdonjogát – az adóssal és a hitelezővel történő megállapodással, vagy árverezésen keresztül – szerezné meg, majd bérleti díj fejében bérbe adná az adósnak. A kormány célja, hogy minden érintett, tehát a hitelesek, a bankok és az állam is vállaljon részt a terhekből. Az arányos tehermegosztás érdekében konzultációk folynak a bankszektorral, olyan megoldást keres a kormány, ami a kis- és középvállalkozások hitelezését is megoldja.
(kormany.hu)
