Aláírták a Siemens Magyarország és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hosszú távú együttműködésének részét képező 2011. évi megállapodást szerdán, Budapesten.
A dokumentumot Dale A. Martin, a Siemens Magyarország elnök-vezérigazgatója és Péceli Gábor, a BME rektora írta alá Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára és Natascha Eckert, a Siemens AG K+F felsőoktatási kapcsolatokért felelős vezetője jelenlétében.
Az aláírási ünnepségen Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkár hangsúlyozta, hogy Siemens és a BME közötti együttműködés összhangban van a magyar kormány innovációs politikájával, amelynek sarokköve a tehetséges kutatók és az ipar összekapcsolódása.
Cséfalvay Zoltán elmondta, hogy a kormány innovációs politikája összhangban van az európai unió célkitűzéseivel. Rámutatott arra, a magyar EU-elnökség egyik legnagyobb sikere, hogy 2014-től egyszerűbb, olcsóbb, jogilag rendezett körülmények jellemzik majd az európai egységes szabadalmi rendszert, amely ezáltal erősítheti a tőkevonzást a kutatás-fejlesztés-innováció számára.
Az NGM államtitkára közölte, hogy június 27-én rendkívüli versenyképességi tanácsülés lesz, ahol a miniszterek dönteni fognak az európai egységes szabadalmi rendszer nyelvi és oltalmi kérdéseiről.
Cséfalvay Zoltán kitért arra, hogy a hónap végére kidolgozzák a hazai kutatás-fejlesztés-innováció jövőképét, amelyet társadalmi egyeztetésre bocsátanak. Ebben szerepel majd, hogy az évtized végére a GDP 1,8 százalékát kívánják kutatás-fejlesztés innovációra fordítani az országban, és ebben az ipar, a vállalatok szerepe növekedni fog, a kormány elsősorban adóoldalról kívánja segíteni a cégek ez irányú tevékenységét. A célok között szerep majd az is, hogy Magyarországon az évtized végére 20 ezer új kutató-fejlesztő munkahely jöjjön létre, illetve ugyancsak az évtized végére 10 világszínvonalú műhely legyen az országban.
Péczeli Gábor, a BME rektora méltatta a tradicionálisan jó kapcsolatot az egyetem és a Siemens között, amely hozzájárul a színvonalasabb mérnökképzéshez, illetve ösztöndíj-lehetőséget teremt.
Dale A. Martin közös érdeknek nevezte az innováció erősítését, és jelezte, a Siemens továbbra is hozzá kíván járulni a kvalifikált műszaki szakemberek képzéséhez. Kitért arra, hogy a Siemens 160 éve létező cég, 120 éve van jelen Magyarországon, ahol jelenleg mintegy 2.000 embert foglalkoztatnak kvalifikált munkahelyeken.
Natascha Eckert kiemelte, a Siemens AG nemzetközi szinten is törekszik a kutatóhelyek, egyetemek és az ipar közötti szoros együttműködés megteremtésére, ennek érdekében speciális programot működtetnek, amelyben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem fontos partner.
A Siemens és a BME közötti megállapodás értelmében az egyetem támogatja a Siemens szakmai munkáját, tájékoztatást, információt nyújt a cég által megjelölt témákban, és segíti a vállalati továbbképzést.
A Siemens cég szakképzési hozzájárulást nyújt a BME különböző szervezeteinek, támogatja az egyetemi kutató-fejlesztő-innovációs munkát az innovációs járulék felhasználásával, hozzájárul a felsőoktatási intézmény infrastruktúrájának fejlesztéséhez. Ezen kívül a Siemens ösztöndíjakat ajánl fel a magas színvonalú oktatási, tanulmányi és kutatási teljesítmények, a hallgatói tevékenységek elismerésére.
A Műegyetemen készül az első magyar kisműhold MaSat néven, ennek fejlesztését a Siemens a szerződés keretében támogatja.
Az MTI kérdésére válaszolva elhangzott, hogy a BME közlekedésmérnöki karának közlekedés automatizálási laboratóriuma az együttműködés keretében két éve folyamatos fejlesztést végez a közúti forgalomirányítási rendszer témában. Az idén a laboratóriumba telepítik a Siemens forgalomirányító jelzőlámpa vezérlő rendszerét, amelyet az oktatásban lehet majd használni.
(MTI)
