A pályázatot Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára jelentette be hétfőn, a BME Nagysebességű Hálózatok Laboratóriuma (HSNlab) 20 éves fennállása alkalmából tartott sajtótájékoztatón. A Masat-1, Magyarország első műholdja, üzenettel köszöntötte a központot.

A laboratórium a műszaki egyetem és Ericsson együttműködéseként indult, mint a svéd világcég első magyarországi tudományos kompetencia központja. 80 PhD hallgató, 30 technológiai szabadalom, 600 tudományos publikáció, számtalan nemzetközi K+F program és piaci fejlesztés kötődik a laboratóriumhoz.

Cséfalvay Zoltán beszédében méltatta az egyetem és az Ericsson együttműködését. Kiemelte: a felek tíz évvel megelőzték az Európai Unió kutatás-fejlesztési politikáját, ami az egyetemek, a kutatóintézetek és a vállalatok közös munkájára épül. Az eredmények azt mutatják, hogy az HSNLab nagyon sikeresen végzi a munkáját – húzta alá.

Magyarország gazdasági fejlődése három tényezőn múlik: a pénzügyi stabilitáson, a versenyképességi reformokon és a magas hozzáadott értékű termelésen - emelte ki Cséfalvay Zoltán. Aláhúzta, hogy a pénzügyi stabilitást megteremtették, az Európai Bizottság legfrissebb elemzése is három százalék alatti költségvetési hiányt jelez előre. A gazdasági versenyképességi reformokat is gyors tempóban vitte végig az ország, a felsőoktatástól kezdve a munkaerő-piaci átalakításokig. Ezen két területen már nagyot léptünk előre, mostantól a legtöbb erőt a magas hozzáadott értékű termékek gyártására kell fordítani – fejtette ki az államtitkár. Ennek része az olyan egyetemek és vállalatok közötti együttműködés, mint a BME és Ericsson immár húsz éve tartó kooperációja – fűzte hozzá.

Az államtitkár bejelentette: június közepén jelenik meg az a versenyképességi szerződési pályázat, mely keretében egyetemek, kutató intézetek és vállalatok konzorciumai pályázhatnak kutatás-fejlesztési projektek megvalósítására – 9,4 milliárd forintos keretösszeggel –, amihez a tervek szerint további tíz milliárd forintot tudnak majd uniós forrásokból biztosítani.

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke úgy fogalmazott: az iparban hasznosuló kutatási eredmények szervesen nőnek ki a felfedező kutatásokból, egy egyedül a korszerű, minőségi kutatással összefonódott felsőoktatási rendszer képes a tudásalapú gazdaság számára innovatív munkaerőt kibocsátani.

Charlotte Karlsson, az Ericsson Magyarország K+F központjának vezője és Péceli Gábor a BME rektora a vállalat és az egyetem közös kutatási programjairól, a további együttműködés lehetőségeiről beszélt.

A sajtótájékoztató után a Masat-1 műhold üzenettel köszöntötte az Ericsson első magyarországi tudományos kompetenciaközpontját, és friss felvételeket is küldött az űrből. Magyarország első műholdja szintén az Ericsson és a Műegyetem ipari-egyetemi kooperációjának az eredménye, a februárban felbocsátott Masat1-et az egyetem hallgatói és doktoranduszai alkották meg.

(kormany.hu)