A kormány szándéka, hogy az egykulcsos adóval ne csak a középosztály, hanem a minimálbér környékén élők is jól járjanak - mondta a Heti Válasznak adott interjújában Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca stratégiai államtitkára.

Sok csontváz zuhant ki az államtitkári szoba iratszekrényéből?
Angliában az a szóbeszéd járja, hogy amikor George Osborne, a konzervatív kormány pénzügyminisztere pár hete először lépett be az Alistair Darlingtól megörökölt szobájába, egy cetlit talált a dolgozóasztalon, „No money left” megjegyzéssel. Magyarország esetében is elmondható - a költségvetés időarányosan elköltött részét tekintve legalábbis -, hogy a pénz elfogyott. A legtöbb minisztériumban még tart az átadás-átvétel, s majd csak a végén lehet látni, miként is alakulnak az egyes költségvetési keretek. Az viszont már elárulható, hogy több területen is találtunk felesleges kiadásokat, s jó néhány milliárd forintnak érdekes volt a mozgása.

A sajtóban arról folyik a találgatás, melyik minisztérium lesz az erősebb: a Fellegi Tamás által irányított fejlesztési vagy a Matolcsy György-féle nemzetgazdasági. Ön szerint kinek áll a zászló?
A két tárca között viszonylag világos a feladatmegosztás. Bizonyos határterületeken van még átfedés, de ez egyeztetésekkel kiküszöbölhető. Vegyük például az uniós forrásokat. A Nemzetgazdasági Minisztérium feladata, hogy a pályázati rendszert úgy alakítsa át, hogy annak tényleg a hazai kis- és középvállalkozások legyenek a nyertesei. A pályázatok kiírása, lebonyolítása, az elnyert pénz célba juttatása viszont már a fejlesztési tárca kompetenciájába tartozik. Ezek a teendők ugyanis más képességeket, intézményeket és más típusú irányítást feltételeznek. Nem arra kapott felhatalmazást a kormány, hogy a bürokraták éppen aktuális elképzelései vagy a lobbi erők pillanatnyi érdekei szerint kormányozzon. És nem is arra, hogy azért hízzanak a minisztériumi apparátusok, hogy egymással hatáskörökért, nagyobb befolyásért verekedjenek. A kormányzati szerkezet épp ezt akarja elkerülni. A legfontosabb szempont az adófizetők pénzének minél hatékonyabb felhasználása.

A rendszerváltás óta szinte mindegyik kormány megpróbálkozott a kicsi, de erős állam kialakításával, inkább kevesebb, mint több sikerrel. Úgy gondolja, hogy most a bértömeggazdálkodásra való áttérés, a 15 százalékos bércsökkentés vagy az állami szférában tapasztalható párhuzamosságok felszámolása lesz a legjobb recept erre?
A csökkentett bértömeg sokféleképpen kigazdálkodható: szélsőséges esetben létszámleépítésekkel, normális módon a fizetések visszafogásával. De ez az intézkedés nem a tanárokat és az egészségügyi dolgozókat fogja sújtani, hanem az állam környékén fellelhető intézményeket. Magyarországon például a kkv-szektor fejlesztésével 86 intézmény foglalkozik banktól kezdve alapítványokon át különböző köztestületekig. Majd' mindegyiknek van regionális kirendeltsége is. Ez nonszensz. A kormány szándéka, hogy meghatározza az állam feladatait, s amihez nincs szükség intézményre, azt felszámolja. Az összevonások, a felszámolások azonban időigényesek. A nagy és tehetetlen állam az oka a korrupciónak is: ahol nincs jelen az állam, ahol nincs állami forrás, ott nincs is mit ellopni. Amire költenie kell az államnak, arra viszont elegendő pénznek kell a rendelkezésére állnia. Mindenki vadul számolgat a 16 százalékos egykulcsos adóval. Figyelembe véve az adójóváírás és a szuperbruttósítás tervezett eltörlését, az jön ki, hogy a minimálbér környékén keresők rosszabbul, a gazdagabbak jobban járnak. Az rendben van, hogy a kormány célja a középosztály megerősítése, de ehhez miért a szegényebbeknek kell húzniuk a rövidebbet? Inkább a munka megerősítése és a teljesítmény elismerése a cél. Az elmúlt időszaknak épp az volt a rákfenéje, hogy egymás ellen játszották ki a társadalmi rétegeket. Leginkább a nyugdíjasokat csapták be és használták fel őket politikai célokra. A kormánynak nem az a szándéka, hogy mindenkit még szegényebbé tegyen. Épp ellenkezőleg: mindenki a munkája és a teljesítménye által váljon még tehetősebbé. A miniszterelnök is bejelentette, hogy olyan adórendszer kell, amellyel mindenki jól jár. Az adójóváírás, a szuperbruttósítás és a minimálbér nagyságának meghatározásával megoldható, hogy a minimálbéresek se járjanak rosszul. Viszont adót is fizessenek, mint mindenki más.

Mennyivel emelkedhet a minimálbér?
Még folynak a háttérszámítások. Leegyszerűsítve az adórendszer is kommunikáció. A minimálbérnek pedig - gazdasági szerepe mellett - világos üzenete is van: azt a különbséget jelzi, hogy mit lehet munkáért, és mit lehet segélyért kapni. Ha a minimálbér nem adózik, akkor elmosódik ez az üzenet, s az emberek inkább segélyért állnak sorba.

A minimálbér-emelés ellen gyakori érv, hogy rontja a cégek versenyképességét, ezért a munkáltató inkább részmunkaidőre jelenti be a dolgozót.
Ez ugyanaz a logika, amit már megszokhattunk a magyar politika hidegháborús korszakából: ha az egyik fél kifejlesztett egy rakétát, akkor a másik rakétaelhárító rendszerrel válaszolt. De most már megtörtént az enyhülés, a választások után kezdetét vette a leszerelés, és Orbán Viktor egy 29 pontból álló "csillagháborús technológia" bejelentésével lezárta a versengést. Egyértelművé kell tenni, hogy mindenkinek kell adót fizetnie. Meg kell adni a császárnak, ami a császáré. Ám világossá kell tenni azt is, hogy ami az adó lerovása után nálunk marad, ahhoz az államnak semmi köze.

Áruljon el egy műhelytitkot: kitől ered a pálinkafőzés engedélyének eltörlése?
Rossz hírem van: a bejelentés engem is meglepett.

És az ön műhelye által javasoltakból mi köszönt vissza az akciótervben?
Mindaz, ami a gazdaság, a kis- és középvállalkozások versenyképességének javításával függött össze a beszédben: a bürokrácia, illetve az adónemek csökkentése, a Széchenyi Kártya felhasználási körének bővítése, az uniós források átcsoportosítása, a pályázati dzsungel kitisztítása.

Sokan hiányolják a 29 pontból az újabb Széchenyi-tervet. Nyilván ön is, hiszen az első Orbánkormányban Matolcsy Györggyel együtt részt vett a kialakításában. Lesz folytatása a gazdaságfejlesztési programnak?
Azt azért ne gondolja senki, hogy a 29 intézkedéssel sikerül megoldani a magyar gazdaság minden problémáját. Most csak a leggyorsabban megtehető intézkedéseket gyűjtötte egy csokorba a kormány. S amint a miniszterelnök is említette: több akcióterv is indul majd. A következő például a 2011-es költségvetésbe épülhet be. Tovább kell lépni a versenyképesség erősítése, a bürokrácia leépítése és a foglalkoztatás javítása terén. Jövő januártól lesz második Széchenyi-terv is. A javaslatok társadalmi egyeztetése a hetekben kezdődik.

Mi lesz az új gazdaságstratégia iránya?
Az első Széchenyi-terv meghirdetése óta tíz év telt el. Az eredetivel szemben az új változat javarészt az uniós források bevonásán alapul majd, s az iránya is kicsit más lesz, mert a magyar gazdaság sokat változott az elmúlt évtized alatt. Új ágazatok jelentek meg például a zöld ipartól kezdve a kreatív gazdaságon át a tudásiparig. Az új gazdaságfejlesztési programban viszont ismét fontos szerephez jutnak azok az elemek, amelyek már az első Széchenyi-tervben is feltűntek, a középpontban pedig továbbra is a hazai kis- és középvállalkozások lesznek. Furcsa helyzet állt elő Magyarországon: a vállalkozásaink azért nem versenyképesek, mert az állam elveszi a pénzüket. Az állam viszont pénz híján nem képes ellátni a feladatait. Ugyanakkor azért nincs megfelelő bevétele, mert a magyar vállalkozások nem eléggé versenyképesek. Ebből az ördögi körből kell kilépni például a vállalkozókat terhelő adóadminisztráció és a bürokratikus akadályok lebontásával. Minden további nélkül el tudok képzelni 2012-re egy olyan adórendszert, amelyben a jelenlegi 58 adónem helyett mindössze egy tucatnyi van.

Az államtitkárt arról lehet megismerni, hogy állva is tud aludni a repülőtéren - mondja új posztjáról Cséfalvay Zoltán. Lapunk publicistája 2002-től írt a Heti Válaszba, mintegy száz írása jelent meg az Üzlet rovatban. Államtitkárrá történő kinevezésével már a Nemzetgazdasági Minisztériumot erősíti, ahol a parlamenti államtitkárság vezetése mellett a gazdaságstratégiáért is felel. Hozzá tartozik majd az innováció, a K+F, a turizmus, valamint a versenyképesség területe. Cséfalvay Zoltán államtitkárként első, hivatalos interjúját a Heti Válasznak adta, hogy ezúton is megköszönje olvasói bizalmát és kitartását. "Azokhoz az elvekhez fogom tartani magam, amelyeket a Heti Válasznak írt publicisztikáimban is megfogalmaztam" - üzeni búcsúzóul.

(Forrás: Heti Válasz))