Megszűnik az eddigi Nemzeti Kutatási és Innovációs Tanács, amelynek a szerepét egy fejlesztési kabinet veszi át, amelynek tagjai a kormány miniszterei lesznek – nyilatkozta az MNO–nak Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Szólt arról is, hogy jövőre teljesen tiszta lappal indul az innovációs költségvetés, mivel a korábbi kötelezettségvállalásokat kifizették, így 51 milliárd forintból lehet gazdálkodni.

Létrejön majd egy fejlesztési kabinet a kormányban a korábbi Nemzeti Kutatási és Innovációs Tanács utódjaként, amelynek egyik legfontosabb feladata, hogy a fejlesztési források felhasználása és eljuttatása gyorsabb legyen, mint ami eddig volt – mondta el Cséfalvay. Látható, hogy a pályázók oldaláról is van egyfajta igény és türelmetlenség is, hogy szülessenek meg nagyon gyorsan azok a döntések, amelyek a pályázatokat segítik – tette hozzá. Úgy látja, az innováció esetében az uniós forrásoknál mintegy 80-120 milliárd  forint áll majd rendelkezésre.

„Ahhoz, hogy ez valóban el tudjon jutni a vállalkozókhoz, ahhoz egyrészről a pályázati oldalon a minisztérium meg tudja hozni a megfelelő döntéseket, de szükséges egy másik testület is.” Azokat a döntéseket, hogy a különféle gazdasági irányok között milyen elosztási arányok legyenek és azon belül a nagy projektekre mekkora forrást kell biztosítani, ezt csak egy kormányon belüli fejlesztési kabinet tudja meghozni – fogalmazott az NGM államtitkára. A fejlesztési kabinetben a miniszterek foglalnak majd helyett – mutatott rá Cséfalvay.

Tiszta lap

Jövőre úgy indul tiszta lappal az innovációs költségvetés, hogy míg idén az innovációs alapnak még mindig van olyan elkötelezettsége, amely a 2010 előtt megítélt pályázatokból származik, addig 2013-ban már ez nem áll fönn – hangsúlyozta az NGM államtitkára. Emlékeztetett arra, hogy a 2010 előtti rendszer maga előtt görgetett egy legalább 100 milliárdos kötelezettséget, amelyet idénre sikerült leépíteni annyira, hogy az innovációs alapból is ki lehet írni pályázatokat. A tiszta lap azt is jelenti, hogy egy tiszta zárt rendszer jön létre, és nincs az a bizonytalanság, ami korábban volt, miszerint beígért valamekkora összeget az állam, amit később vagy nem fizetett ki, vagy pedig zárolt.

„A mostani rendszerben a közép-és nagyvállalkozások befizetik az innovációs járulékot, amiből nem tud, és nem is akar hozzátenni az állam, de ezzel a forrással tisztán lehet kalkulálni.” Cséfalvay elmondta, hogy jövőre 51 milliárd forintos bevétele lesz az innovációs alapnak. A pénzügyi és a nagykereskedelmi szektor volt a korábbi leírási rendszer legfőbb haszonélvezője, ahol bár valóban lehet végrehajtani fejlesztéseket, de a kutatás-fejlesztés más jellegű szektoroknál valósul meg – ismertette az államtitkár.

Lassú visszakapaszkodás

Cséfalvay rámutatott arra, hogy az innovációs stratégia megalkotása során a kiválóságot helyezik majd előtérbe, mivel csak ezzel lehetünk versenyképesek Európában. A magyar vállalatok egy részénél egy picike technológiai újítás is tud segíteni, de stratégia kidolgozásához kapcsolódó vita során alakulhatnak ki a legfőbb prioritások – tette hozzá.

Az innováció finanszírozásában a kiszámíthatóság erősödött meg, amit a kifizetések rendszerével kell gyorsítani – hangsúlyozta az államtitkár. „A kiszámíthatóság minden esetben tovább erősíti a versenyképességet.” Az elmúlt évtizedben nagyon nagyot esett hazánk a versenyképességi ranglistákon, amin most lassan kapaszkodunk vissza – zárta szavait a politikus.

(mno.hu)