A parlamenti és gazdaságstratégiai ügyekért felelős államtitkár a Hírszerző kérdéseire felelt, a kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatban 2010. június 24-én.

Önnek köszönhető a Fidesz liberális fordulata?
Nem szeretem ezt a jelzőt, mivel Magyarországon sajnos pontatlanul használják. Magamat piacpártinak tartom, elismerve, hogy vannak feladatok, amiket az állam végez jól, és vannak olyan feladatok, amit a piac.

Akkor máshogy teszem fel a kérdést: Mi történt az elmúlt három hónapban? Orbán Viktor egy februári nyilatkozatában elítélte az egykulcsos adórendszert. Most pedig bevezeti.
A 2009-es Jövőkép című gazdasági vitairatunkban már utaltunk az egykulcsos adórendszerre. Sokan támadják az egykulcsos SZJA-t, de eggyel tisztában kell lenni: attól, hogy a gazdagabbakat megadóztatjuk, és szegényebbek lesznek, a szegények még nem lesznek gazdagabbak. Jó lett volna, ha ezt azok is megértenék, akik az elmúlt nyolc évben az országot vezették. Mert mi történt az elmúlt nyolc évben? Az egy főre jutó GDP, amelyből megállapítható, hogy hol tartunk az Európai Unióhoz képest, 2003-ban az uniós átlag 63 százaléka volt, és ugyanennyi volt 2009-ben is. Progresszív adórendszer működött ebben az időszakban, fizettek a gazdagok, mégis ugyanott tartunk. Mi olyan gazdaságpolitika mellett tettük le a voksot, amely arra irányul, hogy mindenkinek jobb legyen. Azon lehet vitatkozni, hogy kinek mennyivel lesz jobb, de a dolgot folyamatában érdemes nézni. Nem az a lényeg, hogy most elveszek valakitől valamit és azt odaadom másnak - így pillanatnyilag, mondjuk, egy éven át az utóbbi jobban jár -, hanem az, hogy hosszabb távon mindenki haladjon előre. Persze nem vagyunk egyformák, ennél fogva lesz, aki többet, lesz, aki kevesebbet lép előre.

De mikor merült fel újra az egykulcsos adórendszer? Tavasszal nem az egykulcsos adórendszerrel kampányolt a Fidesz.
Az egykulcsos adórendszer 2005-ben merült fel először a vállalkozókkal folytatott gazdasági konzultáció során. Ők fogalmazták meg ezt az igényt. Matolcsy György erre utalva mondta még a kormányalakítás előtt egy vállalkozói fórumon, hogy az akkor megfogalmazott javaslatok élnek még és érvényesek. Ha komolyan gondoljuk a nemzeti együttműködést, akkor a kormánynak reagálnia kell a vállalkozók elvárásaira.

Azonban a miniszterelnök 2005 óta sokszor visszakozott az egykulcsos adórendszer bevezetésétől. Mit mondtak Orbán Viktornak, hogy miért van szükség az egykulcsos adórendszerre?
Most érett meg az idő.

A 2005-ös vállalkozói kívánságlistán a 16 százalékos járulékszint is szerepelt. Miért nem azt csökkentették?
A vállalkozók 2005-ben valóban a foglalkoztatásra rakódó terhek, elsősorban a járulékok csökkentését javasolták, de azóta abban történt némi változás. Mondhatjuk, hogy most nem volt erre elég pénz, de más makrogazdasági összefüggések is állnak a háttérben. Gazdasági növekedést kell produkálnunk ahhoz, hogy ledolgozzuk adósságunkat, ezt pedig csak úgy tudjuk elérni, ha a fogyasztást is serkentjük. A SZJA-csökkentés, ha csak kis mértékben is, de növeli a belső fogyasztást. Később sor kerülhet a foglalkoztatásra rakódó járulékok csökkentésére is, ami persze függ majd az államháztartás helyzetétől. Az ugyanis magától értetődő, hogy kordában kell tartanunk az államháztartási hiányt, mert többek között ez a legjobb eszköz ahhoz, hogy megvédjük a forintot a spekulációs támadásoktól.

Ezt a háromnapos lovasberényi kormányülésen találták ki?
A javaslatok többsége már régóta megfogalmazódott a Fidesz különböző munkacsoportjaiban. Sok olyan pont volt, amit már 2-3 évvel ezelőtt kidolgoztak. A bejelentés előtti héten éjszakába nyúlóan dolgoztunk, hogy hétvégére elkészítsük a háttérszámításokat, és a javaslatokat egy programba illesszük össze.

Mégis olyan, mintha az adócsökkentést csak bedobták volna, konkrét részletek viszont még nincsenek mögötte.
A normális életben úgy gondolkodnánk, hogy kidolgozunk minden apró részletet, döntünk róla, majd tálcán átnyújtva bejelentjük. 9/33 A politika sok esetben máshogy működik, előreszalad, kijelenti, hogy mit fog csinálni, aztán meg is lépi. A politika feladata kijelölni a cölöpöket, ez a cölöp a 16 százalékos SZJA-kulcs, nem lehet eltérni tőle semmilyen lobbi hatására sem, mert bejelentettük. Hogy pontosan milyen léptékben, milyen részletek szerint kell bevezetni, arra többfajta számolás van. Nyilvánvalóan a minimálbéresek körül van a legnagyobb probléma: egyrészt nem lehet tudni pontosan, hány minimálbéres van, és közülük hányan élnek tényleg csak abból. Az ő helyzetük három tényezőtől függ: az adójóváírás és a szuperbruttó kivezetésétől valamint a minimálbér változtatásától. Ez a három elem két év alatt változtatható meg úgy, hogy mindenki jól járjon.

Hogyan? A részletek nem ismertek, csak hogy két év alatt történik majd valami.
Az első gazdasági akcióterv - jó vagy rossz hír, de lesz még több is - a bürokrácia csökkentését vette célba. A könyvelők, cégek már így is nehezen álltak át a szuperbruttóra, ha évközben megváltoztatnánk a szabályokat, nehezen mondhatnánk, hogy az adminisztrációs és bürokratikus terhek csökkentése a célunk. Hogy pontosan milyen lépésben fog az adójóváírás és a szuperbruttó kivezetése megtörténni, az a parlament nyári szünete előtt kiderül.

A családi adózás elemi hogyan kerülnek majd bele az egykulcsos rendszerbe?
Én úgy fogalmaznék, hogy inkább családbarát, mint családi adózás lesz. Figyelembe kell venni azt az alapvető ellentmondást, hogy amit egyénileg keresünk, azt családban költjük el. Hogy milyen lesz a családbarát adózás, az modellválasztás kérdése, a részletek pedig novemberben, decemberben lesznek ismertek. Nem hiszem, hogy a tiszta francia modell, azaz, hogy a szülők jövedelmének összegét a család tagjainak számával elosztva állapítjuk meg az adóalapot, jó lenne. Ebből ne vonjanak le nagy következtetést, de nekem szimpatikus az ír megoldás, ahol az adókedvezmény összege emelkedik a gyerekek számával, mert azzal a legkevesebb az adminisztrációs teher. De végig kell gondolni, melyik modell illeszkedik a magyar adórendszerhez, a költségvetéshez.

A 16 százalékos szja-kulcs mellett a bankadó volt a másik leginkább kézzelfogható bejelentés a 29 pontban. Ez mennyire volt hirtelen jött ötlet? Ezt is a munkacsoportok dolgozták ki korábban, vagy az IMF súgott Orbán Viktornak?
Mindenki imádja az összeesküvés-elméleteket, de a dolgok ennél sokkal egyszerűbbek: a kormány igenis tudja, mit akar. Volt egy elszúrt nyolc év, és ezt fejelte meg a világgazdasági válság. Utóbbi felveti a bankok, könyvvizsgáló cégek felelősségét. A pénzintézeteket csak kisegítette a magyar állam 600 milliárd forinttal, most rajtuk a sor.

Két intézetet segítettek ki, és hitelről volt szó, nem állami mentőövről.
De kisegítették őket, a magyar államkötvények vásárlását és a forintot is megtámogatták. És ki fogja visszafizetni a végén: a magyar adófizető. A bankadó két évre szól, ütemezetten kivezetve, tiszta keretek között.

De hogy kerültek a képbe a biztosítók, az alapkezelők, és miért estek ki a takarékszövetkezetek?
Mindezzel várjuk meg a tárgyalások végét. Mert az, hogy mire vetítik ki, milyen körre terjed ki, nem mindegy. A keretek adottak: a 200 milliárd, az 200 milliárd. További keretfeltétel, hogy a bankok lehetőség szerint ne terheljék tovább a fogyasztókra, és a gazdasági növekedésre a legminimálisabb hatása legyen a bankok reakciójának. A bankok ugyanis válaszlépésként visszafoghatják a hitelezést, ami fékezheti a gazdasági növekedést. De az összképet nézve, ez elkerülhető vagy minimalizálható.

Ezek szerint a tárgyalások során elképzelhető, hogy az a kör, akire kivetik a bankadót, bővülni vagy szűkülni fog?
Várjuk meg a tárgyalások eredményét.

Említette, hogy több csomag is lesz. Mikorra készül el és mely területeket fogják érinteni ezek a csomagok?
A nyáron várható a következő akcióterv, amelynek súlypontja vélhetően a versenyképesség erősítése lesz, de tovább haladunk a bürokratikus és az adminisztratív terhek csökkentésében is.

Az elemzők az első csomagból a szerkezeti reformokat hiányolták, mint az egészségügyi, oktatási, közlekedési reformokat. Ezekre is sor kerül a második, vagy a többi csomagban?
A nagy szerkezeti átalakítások, mint az egészségügyi és az oktatási rendszer, vagy a közlekedés reformja hosszabb időt vesz igénybe, és természetesen hosszabb időt igényel az előkészítésük is. Ilyen átalakításokat akkor célszerű megtenni, amikor a gazdaság tartós növekedési pályán van, ezért előbb ennek feltételeit kell megteremteni, és ezt szolgálta a 29 pont is.

(Forrás: Hírszerző)