A szokatlan intézkedéseknek (válságadók, különadók) egy céljuk van, hogy azon a reformokhoz, amelyekre a növekedés beindításához szükség van, időt nyerjen a kormány - mondta Cséfalvay Zoltán, az NGM gazdaságstratégiáért felelős államtitkára a Napi Gazdaság mai makrokonferenciáján. Hozzátette: a válságadók 2013-ban megszűnnek, a bankadó feleződik, 2014-ben pedig ha nem lesz európai szabályozás, az EU-s átlag alatt lesz.
Önmagában kurtításokkal nem lehet kilábalni a válságból, növekedésserkentő politikára is szükség van - fogalmazott az államtitkár. Történelmi léptékű változásnak minősítette Cséfalvay a bankokkal tavaly decemberben kötött megállapodást, amellyel véget ért egy nagyon nehéz másfél éves tárgyalássorozat, és egy olyan javaslat jött létre, amely valamennyi adóscsoportnak megoldást nyújt, valamint az államnak és a bankoknak is kezelhető. További lényeges szempont a válság terheinek megosztása a lakosság, az állam és az üzleti szektor között. A magyar gazdaság szempontjából ezt a végtörlesztés jelentette. Arra, hogy a válságot hogyan lehet átvészelni, nincs tankönyvi megoldás - fogalmazott.
Azok a kormányok, országok sikeresek a válságban, amelyek gyorsan és azonnal képesek reagálni. Az elmúlt egy esztendő alapján a magyar kormány talán kivételnek tekinthető. Számos reformot elfogadott az országgyűlés, amely már érvénybe lépett vagy képes előkészíteni a következő időszakot. Ilyen ütemnél ugyan előfordulhatnak hibák is, azonban ez összességében egy sikeres folyamat volt - mondta Cséfalvay.
A jelenlegi nemzetközi környezetben kiemelten fontos a stabilitás és növekedés egyidejű biztosítása. Önmagában költségvetési kiigazítással nem lehet magunk mögött hagyni a válságot. Jelenleg ugyan korlátozott lehetőségek vannak a keynesi ösztönzésre, azonban fontos szem előtt tartani a növekedés beindítását.
Sok országban elmaradtak azok a reformok, amelyek nélkülözhetetlenek az országok versenyképessé tételéhez, ehhez viszont minden országnak időre van szüksége. Erre volt egy eszköz az ECB által a gazdaságban pumpált likviditás is. A magyar kormányzatnak is hasonló problémája volt 2010-ben. A szektorális válságadók ezt a feladatot töltötte be - ezt a segítséget három évre kérte a kormány.
Az, hogy Magyarországon a munkanélküliségi ráta nem olyan magas, mint másutt, Cséfalvay szerint annak köszönhető, hogy a kormány kemény munkaerő-piaci reformokat hajtott végre. Vannak még feladatai a kormánynak, például a közösségi közlekedésnél és az önkormányzatoknál még szükségesek reformok.
A nagy átalakulási szakasznak azonban vége. Az az intenzív munka, amely hirtelen és gyorsan változtatta meg a jogszabályi környezetet, néhány említett példát leszámítva, lezárult. Magyarországon új érdekegyeztetési rendszer van, bérstopot rendeltek el a költségvetési szektorban, elindult a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése. Az, ami európai szinten megfogalmazódik elvárásként, azt Magyarország végig vitte - fogalmazott az államtitkár.
(Napi Gazdaság)
