Az EU/IMF és Magyarország is abban érdekelt, hogy az első negyedévben megszülessen a megállapodás - mondta Cséfalvay Zoltán, az NGM államtitkára.
Mindegyik fél abban érdekelt, hogy az első negyedévben létrejöjjön egy megegyezés az EU/IMF-párossal - mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomelméleti Kollégiumának IMF Kerekasztal beszélgetésén. Magyarország továbbra is a piacról szeretné az adósságát és erre képes is, azonban szeretne egy elővigyázatossági keretet annak érdekében, hogy a hozamszint alacsonyabb legyen és a forint árfolyama stabilabbá váljon.
Magyarországnak azért van szüksége erre a hitelre, mivel ősztől növekszik a piacokon a bizonytalanság és a türelmetlensége. A piac ugyanis sztorikból él. Magyarországnak volt egy sztorija tavaszból: a Széll Kálmán-terv. Ez egy jó történet volt. Tesz ugyan néhány "szokatlan" lépést, azonban olyan reformokat tartalmaz, amely rendbe teszi a költségvetést. Ősztől azonban új sztori jött. Az eurózóna válsága megnövelte a bizonytalanságot. Magyarországnak vissza kell térnie az első történethez és ezt ki kell egészíteni egy másik történettel a jelenlegi körülmények között, amely visszahozza a bizalmat Magyarország irányába. Ez lehet az EU/IMF-hitel.
Ősszel az eurózóna adósságválsága bontakozott ki, amelynek enyhítésére három választ adhat a valutaövezet. Egyrészt ki lehet elvileg lépni az eurózónából, azonban ez akkora költséggel jár, amelyet nem tud vállalni Európa. Másrészt megoldást jelenthet a fiskális unió megalakítása is. Jelenleg azonban csúcsértekezletről csúcsértekezletre haladt az EU és ezt megelégelte a piac. Jövőre nézve ugyan tényleg szigorú szabályokat vezettek be, ez azonban nem oldja meg a jelenlegi helyzetet. Ez az a helyzet, hogy Magyarországnak szüksége van egy pénzügyi védőhálóra.
Az adósság vissza nem fizetésére vonatkozó kérdésre az államtitkár úgy fogalmazott, hogy ha egyszer ezt egy ország megjátssza, 30-40 évig igen nehezen állítja vissza a bizalmat a piacon. Magyarország célja, hogy normális keretek között és normális hozamokon finanszírozza magát az ország.
A piacok nem hisznek az európai országok vezetőinek és behúzták a féket. A hitelezési hajlandóság jelentősen lecsökkent - mondta Csaba László, a Közép-európai Egyetem tanára. Új helyzet jött létre 2011 őszére: azoknak az országoknak sem adnak hitelt a nemzetközi piacokon, amelyeknek a fundamentuma rendben van. Ilyen közegben lényeges, hogy az ország finanszírozását előre, rendezett és átlátható módon finanszírozzák, és ezt segíti elő a Nemzetközi Valutaalap. Magyarország időben lépett ahhoz, hogy elkerüljön egy kényszerhelyzetet, mint ami 2008 októberét jellemezte és lényeges, hogy mi előbb megkösse az ország az IMF-fel a hitelmegállapodást. Nem kell arra számítani, hogy a nemzetközi szervezet az adórendszerbe és az alkotmányos rendbe beleszóljon, ugyanakkor van egy olyan gazdaságpolitikai szakértelme, amelyre érdemes támaszkodni.
Bár a nemzetközi környezet jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy IMF-hitelre van szüksége, azonban ebben a magyar gazdaságpolitikának is lényegi szerepe volt, többek között azáltal, hogy a gazdasági környezet bizonytalanná tette - tette hozzá Heltai László, a Lehet Más a Politika gazdaságpolitikai kabinetjének szakértője. Az IMF-hitel segíthet a gazdaságpolitikai hitelesség visszaállításában, például a Költségvetési Tanács régebbi szerepének visszaállításában, azonban az is fontos, hogy amennyiben van bármilyen mozgástere Magyarországnak, azzal élnie kell. A román tapasztalatok alapján elképzelhető, hogy a közszolgáltatások privatizációja és a szociális kiadások megvágása is felmerülhet az IMF-javaslatok között, azonban ez hosszú távon nem segíti az ország fejlődését.
Óvatosan kell bánni a román példa enyhítésével, mivel Magyarország költségvetési helyzete idén tartható - mondta Cséfalvay. Az IMF egyik fő kérdése a jövőre vonatkozik, mivel vannak olyan egyszeri tételek, amelyek a következő években megszűnnek. Jelenleg a nemzetközi szervezetek egyik fő kérdése, hogy ezeket mivel pótolja a kormány. Ehhez kell egy olyan üzleti terv, amely biztosítja a költségvetési hiány fenntarthatóságát.
A mostani kormány nem arra kapta a felhatalmazást, hogy a Bajnai-kormány politikáját vigye tovább, hanem arra, hogy más irányba az országot, mint azt megelőzően tették. Ugyanakkor részben a nemzetközi környezet alakulása miatt is 2010 májusa óta konkrét, helyzethez kötődő rögtönzéssé vált azonban a politika. Például nyugdíjügyben a kormány elvesztette a türelmét, és nem vitte végig azt, hogy a költségvetési és államadóssági mutatókba vegyék figyelembe a nyugdíjpénzeket. A kormányt azonban a nem gazdasági kérdések kötötték le, mint amilyen az Alkotmány volt. Gazdasági szempontból a kormány folyamatosan megy utána a lehetőségeknek, ahelyett, hogy üzleti tervet tettek volna le az asztalra. A 2013-14-ben az EU és az IMF szakértelmével akár ez is megvalósulhat.
Helyenként ezek az intézkedések tényleg gyorsak voltak - ismerte el Cséfalvay. Nemzetközi környzet az előzetes egyeztetéseket hiányolták, kérdés azonban, hogy e nélkül hova jutott volna Magyarország. Hosszabb viták és a gazdasági partnerek szorosabb bevonása erősíthette volna a bizalmat. Az viszont pozitív, hogy a reformok nagy részén túl van az ország.
A bizonytalanságot többek között tényleg a gyors intézkedések okozták, azonban a kormány még a saját minisztériumaival sem egyeztetett - tette hozzá Heltai. Ráadásul nem egyszer történtek változások egy adott kérdésben sem, 2010 májusa óta az energiapiac 11-szer változott meg, ráadásul lényegi pontokon.
(Napi Gazdaság)
