Túljutott az induló fázison a budapesti székhellyel működő Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EITI), és az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy képes volt betölteni azt a szerepet, amelyre vállalkozott, beleértve a magánforrások megmozdítását is - közölte Cséfalvay Zoltán csütörtökön Brüsszelben.

A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az európai uniós tagországok versenyképességi ügyekkel foglalkozó minisztereinek e témát is áttekintő találkozóját követően emlékeztetett arra, hogy a 2014-gyel kezdődő hét évben az intézet finanszírozása több mint hárommilliárd euróra emelkedik.

A harmadik éve működő intézet eddigi tevékenysége során kezdett programokban az uniós finanszírozás aránya 25 százalék alatt marad, jelentős mértékű a magánforrások részesedése. A kutatóintézetek, egyetemek és iparvállalatok "tudáshármasára" építő intézet tevékenységének eredményei közé tartozik az is, hogy a programokban több mint 200 intézmény vesz részt, emellett sok induló vállalkozás ennek köszönhetően jött létre,

Cséfalvay Zoltán úgy ítélte meg: az intézet irányításával 2014-től induló új, úgynevezett tudományos és innovációs közösségek (kic) közül az innovációval, az egészséges életmóddal és az aktív időskorral foglalkozó közösségbe magyar résztvevők is jó eséllyel bekapcsolódhatnak majd. Mint mondta, a jó esélyeket az említett területeken meglévő magyar tudományos és ipari kapacitás biztosítja.

Emlékeztetett arra, hogy már a jelenleg folyó programoknak is vannak magyar szereplői. A magyar egyetemek közül például az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Budapesti Gazdasági és Műszaki Egyetem az infokommunikációs közösséggel, míg a gödöllői Szent István Egyetem a klímakutató társulással van kapcsolatban.

A tudományos és innovációs közösségek tudósok, tanárok, üzletemberek és vállalkozók gyakorlati, partneri együttműködését biztosító fórumok, amelyek teljes körű közös munkának adnak keretet az említett állami és magánszereplők között.

Foglalkoztak az uniós miniszterek csütörtökön a közös uniós szabadalom bevezetéséhez szükséges utolsó vitás témával is. A tagállamok között már csak arról folyik a tárgyalás, hogy a központi szabadalmi bíróság székhelye Münchenben, Londonban vagy Párizsban legyen; az állam- és kormányfők korábbi döntésének értelmében erről még ebben a félévben meg is kell állapodni.

Cséfalvay Zoltán ezzel kapcsolatban úgy vélte, elképzelhető, hogy a végleges megállapodás csak a június végén rendezendő uniós csúcsértekezleten jön majd létre.

Jelezte: senki nem vitatja azt a korábbi tárgyalások során született döntést, hogy a szabadalmi bírók továbbképzésének székhelye Budapest lesz.

Magyarországnak nincs favoritja a versenyben lévő színhelyek közül - tette hozzá az államtitkár.

A közös uniós szabadalom bevezetésének köszönhetően - várhatóan 2014-től - a vállalkozások találmányi oltalomhoz jutása egyszerűbb és olcsóbb lehet, ami minden bizonnyal növelni fogja versenyképességüket is.

(MTI)