Magyarország a valutaövezeten kívüli államként nem támaszkodhatott az Európai Központi Bank segítségére a kötvényhozamok csökkentésében, ezért kell más megoldásokat, így az IMF által nyújtott védőhálót keresni – jelentette ki az EP gazdasági és pénzügyi bizottsága előtt az NGM államtitkára, aki bízik abban, hogy a Bizottság válaszait követően megkezdődhetnek a hiteltárgyalások.

A magyar gazdasági stratégiát és a közelmúltban hozott gazdaságpolitikai döntések hátterét ismertette szerdán az Európai Parlament gazdasági és pénzügyi szakbizottsága előtt Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) stratégiai államtitkára. A több mint egy órás kérdezz-felelekre az Európai Parlament kérésére került sor összhangban a gazdasági kormányzás megerősítéséről szóló hatos jogszabályi csomaggal, amelynek értelmében az EP gazdasági és pénzügyi szakbizottsága a gazdaságpolitikai párbeszéd keretében felkérheti egy-egy fiskális szempontból problematikus tagállam illetékes miniszterét, hogy tájékoztatást adjon a gazdaság helyzetéről. A stabilitási és növekedési paktum vonatkozó passzusa értelmében a meghívásra akkor kerülhet sor, amikor egy tagállam esetében tanácsi szinten megállapítást nyert, hogy nem tett eleget a pénzügyminiszteri tanácsnak a túlzott mértékű hiány kiigazítására vonatkozó ajánlásainak.

Mivel hazánk esetében a pénzügyminiszteri tanács január 24-én megállapította a mulasztást, így a hatos csomag körüli alku tető alá hozásában oroszlánrészt vállaló Magyarország volt az első tagállam, amely a gazdaságpolitikai párbeszéd keretében meghívást kapott a Parlamenttől – erősítették meg a BruxInfónak a szakbizottságnál.

A Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára negyedórás expozéjában arra helyezte a hangsúlyt, hogy a magyar gazdaság tavaly ősszel bekövetkezett ingataggá válása közvetlen összefüggésben van a külső környezet, és elsősorban az eurózónán belüli helyzet romlásával, ami a rendkívül nyitott magyar gazdaság erős külső kitettségével magyarázható. Cséfalvay Zoltán rámutatott, hogy miközben a valutaövezeten belüli országok az elmúlt időszakban az Európai Központi Bank által nyújtott likviditásnak köszönhetően „időt nyertek” és alacsonyabb szinten stabilizálták kötvényárfolyamaikat, addig Magyarországnak nem euróövezeti tagként más megoldások után kellett néznie. Hazánk számára az időnyerést az IMF és az EU által biztosított védőháló jelentené, ám hangsúlyozta, hogy Magyarországnak kölcsön helyett egy olyan biztosítékra van szüksége, ami alacsonyabb és fenntarthatóbb szint felé terelheti az államkötvényhozamokat.

Közölte, hogy a kormány jelenleg párbeszédet folytat az IMF-fel és a Bizottsággal, és emlékeztetett arra, hogy a hiteltárgyalások megkezdését néhány pont rendezéséhez kötötte Brüsszel, mindenekelőtt a jegybanktörvény módosításához. Úgy vélekedett, hogy a Bizottság által tett hat észrevétel közül négyre pozitív volt a magyar válasz, csupán két kérdés szorul még tisztázásra, a jegybankelnöki eskü és a jegybankelnök fizetése. Ezeket az ügyeket azonban „elrendezhetőnek” mondta és hozzátette, hogy Budapest várja a Bizottság válaszait, amelyet követően az államtitkár véleménye szerint elkezdődhetnek az érdemi tárgyalások. „Kölcsönös érdek, hogy ezek viszonylag gyorsan lezáruljanak” – szögezte le.

Cséfalvay képviselői kérdésekre válaszolva biztosítani igyekezett hallgatóságát arról, hogy a Magyar Nemzeti bank a törvény értelmében eddig is független volt és az lesz a jövőben is. És nem csupán azért, mert mások ezt kérik a kormánytól, hanem a tapasztalat is ezt diktálja Budapestnek. Magyarázatképpen felhozta, hogy a ’90-es évek közepén egy-két évig 25-30 százalék volt az infláció, ezért szerinte már csak ezért is jó oka van Magyarországnak hinnie a központi bank függetlenségében.

Az államtitkár elmondta, hogy az új kormány 2010-ben 7 százalékos költségvetési hiányt örökölt, és az államháztartás kordában tartása érdekében, továbbá azért, hogy időt nyerjen az elengedhetetlen szerkezeti reformokhoz ideiglenes különadók bevezetésére kényszerült. Hozzátette, hogy a kormány tartja magát ahhoz az ígéretéhez, miszerint három év után 2013-ig kivezeti ezeket az ágazati különadókat. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a bankadó 2013-ban megfeleződik, 2014-ben pedig az átlagos uniós szintre, vagy még valamivel az alá is fog csökkenni.

A kormány képviselője a külföldi devizában való magáneladósodást a magyar gazdaság gordiuszi csomójának nevezte, aminek megoldására véleménye szerint nagyon nehéz mindenki számára elfogadható megoldást találni. Emlékeztetett rá, hogy december közepén megállapodást kötött a kormány a Bankszövetséggel, aminek értelmében a végtörlesztés terheinek kétharmadát a bankok, egyharmadát pedig a kormány állja.

Képviselők kérdéseire válaszolva Cséfalvay Zoltán a hazánk ellen folyó deficiteljárásra is kitért, emlékeztetve arra, hogy a kormány február elején a Bizottságnak küldött levélben GDP-arányosan 0,4 százalékos költségvetési kiigazításra hivatott intézkedéseket ismertetett, aminek köszönhetően Brüsszel aggodalmát eloszlatva 2013-ban az előírt 3 százalékos szint alá mehetne le a hiány. Utalva arra, hogy az utolsó pillanatban bejelentett csomagot Brüsszel nem vette figyelembe, reményének adott hangot, hogy az Európai Bizottság is belátja majd és nem lesz szükség a kohéziós alapból járó támogatások (pénzügyi kötelezettségvállalások) közel 30 százalékának a felfüggesztésére.

Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a Bizottság a magyar hiányra vonatkozó előrejelzésében abból indult ki, hogy a Széll Kálmán Tervnek, a „többéves strukturális reformprogramnak” csak a felét sikerül majd végrehajtani 2012-ben. Ehhez képest szerinte a programban bejelentett intézkedéseknek több mint 80 százalékát már mostanra sikerült teljesíteni és 2013-ra kivetítve is 70 százalékon áll a végrehajtási mutató.

Cséfalvay magabiztosan kijelentette, hogy Magyarországé az egyik legambiciózusabb reformprogram Európában, és néhány területen – így a korai nyugdíjba vonulás megszüntetésében, vagy a német típusú „adósságfék” alkotmányba való beillesztésében „két-három évvel Európa előtt járunk”. Egyúttal elismerte, hogy a tömegközlekedés és az önkormányzati rendszer átalakítását ugyanakkor fel kell gyorsítani.

Corien Wortmann-Kool, holland néppárti képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a hiány előírt szintre való leszorításában nem csak a számok, hanem azok minősége is számít, és ennek kapcsán kijelentette, hogy a „magánnyugdíj-alapok állami beolvasztása” nem igazán minősíthető fenntarthatónak. A francia szocialista Pervenche Beres kissé indulatosan szállt vitába a magyar kormány képviselőjével, amikor közölte, hogy „mindenki tudja, hogy a kormány egyszeri intézkedésekkel érte el ezeket az eredményeket. „Nem sok magánbiztosító maradt Magyarországon, amit még bele lehet építeni a büdzsébe” – jegyezte meg epésen. Sylvie Goulard, az európai liberálisoktól sokkal diplomatikusabban azt feszegette, hogy a kormány nem mindig tartotta tiszteletben a jogállamiságot.

Az államtitkár válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy hazánkban kötelező magánnyugdíj-pénztári rendszer volt, ami szerinte eleve ellentmondás, mert hogyan lehet valami egyszerre magán és kötelező? Szerinte ez a piaci verseny elve ellen vétett. Hozzátette, hogy a második nyugdíjpillér minden évben 1,3-1,5 százalékos lyukat ütött az államháztartáson.

Pelczné Gál Ildikó, magyar néppárti képviselő védelmébe vette a kormány gazdaságpolitikáját, rámutatva, hogy a számok azt mutatják, hogy helyes az irány. Arra kérte képviselőtársait, mondják el, mit kellene módosítania Budapestnek és miért került az ország a kirakatba?

A képviselők visszatérően arról faggatták az államtitkárt, hogy a kormány nem érzi-e úgy, hogy az EU méltánytalanul bánik vele, a kormány képviselője ugyanakkor diplomatikusan kitért a válasz elől, mondván, nem az a lényeges, hogy mit érzünk igazságosnak, hanem az a lényeg, hogy az előírt hiánycélokat elérjük.

Cséfalvay Zoltán a 16 százalékos átalányadó mellett is letette a voksot, és a kormánynak azzal a törekvésével hozta kapcsolatba, hogy jobban megérje dolgozni és munkát vállalni. Szerinte ezt a célt hatékonyabban el lehet érni az átalányadó segítségével.

(BruxInfo)