Ha sok az új törvény, nagyobb a hibalehetőség is – mondta Cséfalvay Zoltán államtitkár a Világgazdaság konferenciáján. A mostani kormány idején 365 törvényt fogadtak el eddig; összehasonlításképp azt hozta fel Cséfalvay, hogy II. Erzsébet angol királynő uralkodása eddigi hatvan éve alatt mintegy háromezer törvényt írt alá.

Az államnak proaktívnak kell lennie, a kormány és a parlament eddig ebben jó, néha azonban túl gyors is, nagy probléma lehet a vállalatok számára, hogy a hibák kijavítása miatt akár havonta is változhatnak fontos törvények – mondta Cséfalvay Zoltán . Attól, hogy a politikusok mantraként mondogatják, hogy „növekedés, növekedés”, attól növekedés még nem lesz, annak meg kell teremteni a feltételeit – emelte ki.

Vége van annak az időnek, amikor a hitelkártyáról bármit ki lehetett fizetni – mondta Cséfalvay. Európa elveszti a szerepét a tudás és a verseny terén, ráadásul a mostani válság abban is más, mint a többi, hogy most az euró léte miatt az országok nem válaszolhatnak protekcionista módon. Az adósságból finanszírozott fogyasztás van válságban, azonban sem a fogyasztói társadalom, sem az európai jóléti állam nincs hosszú távon krízisben. Egyet nem szabad tenni ebben a globális válságban: eladósodni, ezt tanulták meg az ázsiai országok a maguk ’90-es évek végi válságában – mondta.

Az Európán belüli különbségek még nyilvánvalóbbá váltak. Az EU hagyományos középpontja erős, bár egyre szűkül. Dél-Európa legalább egy évtizedre elveszett, Kelet- és Közép-Európának azonban nagy esélye van a felzárkózásra az államtitkár szerint. Ez a vidék már szorosan integrálódott a központi Európához és az EU belső piacához, jól képzett a munkaerő, valamint jogbiztonság van – mondta Cséfalvay. A hátunk mögött van egy elvesztegetett évtized, Magyarország most szakad el a déli problémáktól, és zárkózik fel Kelet-Közép-Európához – véli az államtitkár.

Az állam szerepe is változik a válságban. Kiderült, hogy sok esetben az állam az utolsó mentsvár, a jóléti újraelosztás helyett pedig kockázat- és tehermegosztás jött. Ezt a politikusok nem nagyon szeretik, de nincs olyan jólét, amelyet el lehet osztani, minden ország próbálkozik és küszködik Európában. Az állam feladata nem az, hogy a jólétet elossza, hanem az, hogy megteremtse a feltételei annak, hogy a cégek ezt megtegyék, de a mostani válsághelyzetben erre sincs igazán lehetőség – véli az államtitkár. Sok területen az állam foglya lett néhány szűk érdekcsoportnak, elég megnézni a munkaerőpiacot vagy a nyugdíjazás körülményeit. Ebből kell most kitörni, ami konfliktusokkal jár – tette hozzá. A megcsontosodott rendszereket meg kell szüntetni, az 1950-es, 1960-as években Nyugat-Németország pont ettől tudott rohamos tempóban fejlődni.

Biztosítani kell a fiskális stabilitást, a gazdasági növekedést és a pénzügyi bizalmat, ebben azonban nagyon nehéz egyensúlyt találni, minden kormány ezzel küszködik. 2010-ben és 2011-ben az EU szigorú fiskális politikát folytatott, ennek hosszú távon lehetnek pozitív következményei, rövid távon azonban recesszióval fenyeget.

Magyarországon reformokra van szükség, egyszerre kellenek takarékossági intézkedések és a versenyképesség erősítése. A probléma az, hogy mindez hosszú távon hat – mondta az államtitkár. Egy felfelé ívelő úton vagyunk szerinte, de még csak az elején. Pénzügyi stabilitás kell, kínálati oldali munkaerőpiaci politika, kisebb állam, valamint nagyobb hozzáadott értékű termelés.

Sok közgazdasági tudomány fejreállt a válság időszakában, de nem az összes – mondta Magas István, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára a konferencia nyitó előadásán. Már 2005 környékén előre lehetett sejteni, hogy nagy kockázatok vannak a pénzügyi rendszerben, amelyek globális válsághoz vezethetnek, azt pedig már 2001-től kérték Nobel-díjas közgazdászok, hogy legyen szigorúbb a nemzetközi szabályozás. Vagyis a tudomány nem is volt néma, de kevesen vették komolyan. Ha az a kérdés, hogy IMF-fel vagy IMF nélkül, akkor egyértelmű a válasz. Ha IMF-hitellel megyünk neki a következő éveknek, akkor nagy valószínűséggel csökkenő irányba fog menni az adósságpályánk, ha a piaci hitelekkel, akkor valószínűbb, hogy romlik a helyzet.

(Világgazdaság Online)