Majdnem tízszeresére emelkedhetnek a jelenlegi egyetlen budapesti székhelyű európai uniós intézmény, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) forrásai 2014 után, ha az unióban jóváhagyják az ezzel kapcsolatos javaslatokat - jelentette be Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára kedden Brüsszelben.
Az EU-tagállamok versenyképességi ügyekkel foglalkozó minisztereinek ülését követően nyilatkozva elmondta, hogy a központ a jelenlegi tervezési időszakban 300 millió euróval rendelkezik, a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó kutatási és innovációs keretprogram, a Horizon 2020 keretében viszont az uniós finanszírozás 3 milliárd euró fölé emelkedik a jelenlegi tervek szerint.
Az egyetemek, kutatóintézetek és iparvállalatok között úgynevezett tudásklaszterek létrehozásán dolgozó központ tevékenysége ennek köszönhetően újabb klaszterek kiépítésével bővülhet, és bízni lehet abban, hogy az azokba magyar vállalatok és intézmények is be tudnak kapcsolódni.
Cséfalvay Zoltán emlékeztetett arra, hogy az uniós tőkéhez az intézet a működési keretek szerint 75 százalékban állami vagy magántőkét is társít.
A forrásnövelés a technológiai intézet tekintélyének, szakmai súlyának növekedését is eredményezi majd, és biztosítja a magyarországi székhelyű központ hosszú távú működését - emelte ki az államtitkár.
A Horizon 2020-szal kapcsolatban elmondta azt is, hogy a tervek szerint a kutatási programok esetében is kiemelt szerepet kap a kis- és középvállalkozások részvételének növelése.
Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon március közepéig jelennek meg a kutatásfejlesztést érintő pályázatok.
Olyan rendszerről van szó, amelyben az uniós támogatások és a nemzeti támogatások összehangoltan, együtt jelennek meg, egyebek között azzal a céllal, hogy a vállalkozások felkészüljenek a 2014-től megnyíló és jelentősen megnövekvő uniós források fogadására. A magyar program összesen 75 milliárd forintos támogatást mozgat meg, ezen belül 5 milliárd közvetlenül a Horizon 2020-hez való kapcsolódást segíti - magyarázta az államtitkár.
A versenyképességi tanácskozás résztvevői irányadó vitát folytattak a közbeszerzésekre vonatkozó uniós szabályok reformjáról is. A cél az lenne, hogy e területen rugalmasabb rendszert lehessen működtetni, amelybe a kis- és középvállalkozásokat is az eddiginél jobban bevonják. Tervezik ezért, hogy a nyílt közbeszerzési eljárás mellett a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást a jelenleginél szélesebb körben lehessen alkalmazni.
Szó volt e témakörben arról is, hogy közbeszerzések úgynevezett egyszerűsített rendszere kiterjedjen a szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatások területére.
Az uniós számviteli irányelv felülvizsgálatát a tanácsban szintén vitára bocsátották. Ennek az egyik legfontosabb most tárgyalt eleme az átláthatóság volt, azon belül a tőzsdén jegyzett cégek unión kívüli országokban megvalósuló nyersanyag-kitermeléséhez kapcsolódó szabályozás. Viszonylag egyértelmű összhang mutatkozott abban, hogy a jelentéstétel országonként történjék, ne pedig projektenként - emelte ki Cséfalvay Zoltán.
Foglalkoztak a miniszterek a brüsszeli ülésen a javarészt még tavaly tavasszal, magyar EU-elnökség alatt kidolgozott uniós közös szabadalom ügyével is, azonban nem tudtak döntésre jutni az utolsó nyitott kérdésben, abban, hogy hol legyen a székhelye a vitás kérdésekben dönteni hivatott bíráskodási szervezetnek.
Cséfalvay Zoltán emlékeztetett arra: nemrégiben az EU-tagországok vezetői is egyetértettek abban, hogy még ebben a félévben ezt a kérdést is rendezni kell, ezért várhatóan májusban ezek a határozatok megszületnek.
Így akkor véglegesítik azt a korábban lényegében már meghozott döntést is, hogy Budapesten lesz az európai uniós szabadalmi bírók képzésének központja.
(MTI)
