Az elővigyázatossággal indokolta Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár a stabilitási tartalék létrehozásával összefüggő jogszabály-változásokat a költségvetési és az államháztartási törvény módosításának hétfői összevont általános vitájában.
Az államtitkár hétfő esti parlamenti expozéjában emlékeztetett arra, hogy a kormány februárban hozott határozatot az államháztartási egyensúly megőrzéséhez szükséges intézkedésekről. Kiemelte, a 250 milliárd forintos tartalékképzés célja, hogy megvédjék a büdzsét "az európai pénzügyi rendszer hullámveréseitől", és felkészítsék a költségvetést az utóbbi években egyre gyakoribb természeti csapások pénzügyi kezelésére. Mindez szavai szerint lehetővé teszi, hogy az évközi rendkívüli kiadások ne veszélyeztessék a 3 százalék alatti hiánycélt.
A kormányhatározat előírta a költségvetési törvény módosítását is - jegyezte meg, hozzátéve: a javaslat megalapozza, hogy a teljes mértékben saját bevételből gazdálkodó költségvetési szervek a törvényben előírt összegen felül fizessenek be a központi büdzsébe. A módosítással a Magyar Energia Hivatal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete összesen 1,7 milliárd forinttal többet köteles a bevételei után befizetni, ami ugyanilyen összeggel javítja a költségvetés egyenlegét.
A költségvetési törvény módosítása másfelől tartalékképzést ír elő a nem a kormány irányítása alá tartozó fejezetek számára - mondta Cséfalvay Zoltán. Tartalékot kell képezni például a Köztársasági Elnöki Hivatalnál, az Alkotmánybíróságnál, a bíróságoknál, az ügyészségnél az Országgyűlési Biztosok Hivatalánál és a Magyar Tudományos Akadémiánál. A tartalékba helyezett összeg felhasználásáról a parlament november 20-ig dönt.
A kormány az idei költségvetéssel módosításával együtt kezdeményezte az államháztartási törvény módosítását is. Ez lehetővé teszi, hogy a kormány döntsön a kötelezettségvállalással nem terhelt maradványok újbóli felhasználásának engedélyezéséről, másrészt az idei évben a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználhatók lesznek az eredetileg megtervezettől eltérő kiadások teljesítésére is.
Az államtitkár elmondta: ezzel lehetővé válik, hogy az évközben felmerülő többletkiadások forrását a fejezetgazdák a fejezeten belül, és ne a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatából biztosítsák. Így nem fordulhat elő, hogy az egyedi tárcaügyek rendezése a központi tartalékot terhelje, miközben azok forrása a fejezeten belül is rendelkezésre áll - jelentette ki Cséfalvay Zoltán.
Szólt arról is, hogy a benyújtott törvénymódosítások hozzájárulnak a fenntartható költségvetési pálya és az ország stabilitásának biztosításához, javítják Magyarország nemzetközi megítélését, segítik a gazdasági növekedés beindítását. Az előterjesztéseket az elővigyázatosság indokolja; a stabilitási alappal és a kapcsolt törvénymódosításokkal Magyarország azt jelzi a világnak, hogy "felkészült a viharokra" - jelentette ki a nemzetgazdasági államtitkár.
(MTI-fidesz.hu)
