Az M1 Este c. műsorának vendége Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára volt.
Mv.: - Jó estét kívánok! Az ellenzék szerint a 2012-es költségvetés halva született. Azt mondják, ennek oka, hogy irreális alapokra építették, hiszen 1,5%-os növekedéssel és 268 Ft-os euróval számol a kabinet. Az ellenzék emiatt újra a gazdasági miniszter távozását kérte. Mielőtt az országgyűlés elfogadta a jövő évi büdzsé sarokszámait, a kormánypártiak azt mondták, a tervezetben rendkívüli tartalékok vannak és, hogy a tervek szerint 2,5%-os lesz a költségvetés hiánya. Ami alapján tovább lehet csökkenteni az államadósságot.
R.: - Több mint két hete módosította stabilról negatívra Magyarország államadósi besorolásának kilátását a Fitch & Rating's. A magyar kormány ezzel nem értett egyet, mert úgy gondolta tartható jövőre a 3% alatti költségvetési hiánycél, emellett csökken az államadósság és ezt az Európai Bizottság is elismerte. Ennek ellenére ekkor már 317 Ft-ba került egy euró. Egy héttel később aztán hirtelen nagyot erősödött a forint, a nemzetgazdasági tárca ugyanis bejelentette, mégis tárgyalnak a Nemzetközi Valutaalappal. Mindezt két nappal azután, hogy a tárcavezető a Parlamentben kijelentette, nincs szükség a IMF-re. A minisztérium szerint ez az újfajta megállapodás nem hitelfelvételről szól, hanem egy biztosítást köt az ország, ami növeli a befektetői biztonságot és szemben a régi megállapodással nem növeli az államadósságot. A Bankszövetség és a pénzpiac is üdvözölte a döntést. A forint erősödni kezdett, de csak időlegesen, aztán ismét hektikusan változott az árfolyam.
Giró-Szász András, kormányszóvivő: - Az elmúlt hetek eseményei egyértelművé tették azt, a magyar kormány számára, hogy kocentrált spekulatív támadás éri a nemzeti fizetőeszközünket.
R.: - Ezért már a titkosszolgálatok is vizsgálják kik és miért gyengítik a forintot. A kormányszóvivő múlt héten beszélt erről az Estében, miután a forint rekordszintre gyengült és közölte, a magyar kormány minden eszközt fel kíván használni a magyar társadalom és a magyar családok védelmében. Hasonló összehangolt támadás érte a forintot a 2008-as válság kirobbanásakor is, az akkori szocialista kormány is vizsgálta, kik spekuláltak. Aztán múlt péntek hajnalban a Moody's hitelminősítő negatív bejelenése után ismét gyengült a forint- és részvényárfolyam. Így komoly érdeklődés kísérte a miniszterelnök, a nemzetgazdasági miniszter és 11 közgazdász előre tervezett találkozóját. Matolcsy György ekkor jelentette be, 0,5 és 1% közötti gazdasági növekedést vár a kormány jövőre. A múlt heti leminősítés és közgazdászokkal való egyeztetés után a kormány azt tervezi, hogy új növekedési tervet készít. De ehhez, azt mondják, banki forrásokat is be kell vonni. A Fidesz szerint nincs szükség a költségvetés lényegi módosítására, de azt támogatják, hogy a jövő évi tartalékból 200 milliárdhoz szeptemberig ne lehessen hozzányúlni.
Mv.: - Az Este vendége Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, jó estét kívánok!
Cséfalvay Zoltán, államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium: - Kezicsókolom, jó estét!
Mv.: - Miért maradt a 1,5%?
Cséfalvay Zoltán, államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium: - 1,5%-ra tervezi a következő költségvetésnél a növekedés ütemét a kormány. A miniszter úr is mondta, hogy a mostani tudásunk szerint 0,5 és 1% közötti növekedés várható. De a másik oldalon azt látni kell, hogy mindent meg kell tenni azért, hogy nagyobb legyen a növekedés.
Mv.: - De, ha ennyi várható és ezt mondja Matolcsy György, akkor miért nem 1,5?
Cséfalvay Zoltán, államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium: - Világos, ez két dolog. Tehát egyik oldalról látunk nagyon sok elemzői jelentést, becslést arra, hogy milyen lehet a következő évre a növekedés, de ez nem jelenti azt, hogy ezután a kormány dőljön hátra a székben és várja, hogy akkor majd valamelyik elemzői becslés bejön, hanem a másik oldalról nyilvánvalóan lépéseket kell tenni azért, mindazokkal az eszközökkel, amelyekkel rendelkezünk, hogy a növekedést erősítsük, tehát ez két dolog. A másik, elhangzott a bejátszásban is, hogy megfelelő tartalékok vannak arra az esetre, hogyha a növekedés nem ez az általunk várt 1,5%, most olyan 0,5 és 1% közötti értéknél tartjuk, és ez a GDP 1%-át kitevő tartalék, ami a költségvetésben van, ez elegendő ahhoz, hogyha 0,5 és 1 között lesz következő évben növekedés.
Mv.:- Hát, ha annyi lesz, mert egyébként még a 0,5-1%-os nyilatkozatán Matolcsy Györgynek is meglepődtek állítólag a közgazdászok, akikkel ő tárgyalt, mert ők azt mondták, közülük többen megerősítették egy lapnak, hogy ők figyelmeztették a kormányfőt és a minisztert és ezt számokkal is alátámasztották, hogy 0% körüli GDP-növekedés várható jövőre. Ezért mondja azt az ellenzék, hogy már most megbukott a költségvetés.
Cséfalvay Zoltán, államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium: - Ha figyeljük az elemzői becsléseket, ezek nagyon széles körben mozognak, ugye az OECD tegnap kiadott anyaga az mínusz 0,6%-kal számol. Az Unió az 0,5%-kal számol, pozitívban Magyarország számára, tehát viszonylag nagy a mozgás ebben.
Mv.: - De egyik sem 1,5%
Cséfalvay Zoltán, államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium: - Azt én mondom, hogy a költségvetésben benne van az a tartalék, ami lehetővé teszi azt, ha 1,5%-nál alacsonyabb, akkor a költségvetés kezelhető ezen a területen.
Mv.: - Kicsit még a tárgyalásoknál maradva, azt mondják a részt vevő közgazdászok, hogy a konzultáción nem volt szó arról, amiről aztán Matolcsy György beszélt egy sajtótájékoztatón, nevezetesen, hogy hadjárat spekuláció lenne a forint vagy Magyarország ellen. Ők éppen azt magyarázták a miniszterelnöknek és a miniszternek, hogy a gazdasági folyamatok és nem a spekuláció az, ami gyengíti a forintot, és, ami a leminősítéshez vezetett. Mit szól ehhez?
Cséfalvay Zoltán, államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium: - Azt hiszem, hogy a spekuláció kifejezés egy picikét erős megfogalmazás. Azt azért tisztán kell látni, hogy mondjuk a három hitelminősítőből..
Mv.: - ..bocsásson meg, mi az , hogy erős megfogalmazás? Ön szerint nincsen spekuláció?
Cséfalvay Zoltán, államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium: - Erős megfogalmazás abban az értelemben, hogy a pénzpiacon ez egy eléggé normális és gyakori jelenség, nyilvánvalóan, tehát ottan 300 valutapárral lehet gyakorlatilag különböző műveleteket végezni. Ez egy hétköznapi dolog. Tehát itt amire én inkább felhívnám a figyelmet az, az, hogyha megnézzük a három hitelminősítőt, és mondjuk milyen képet fest a magyar gazdaságról a Fitch és a Standard & Poor's
Moody's, amelyik leminősítette Magyarországot, akkor van ebben bizonyos ellentmondás. A Fitch az elismeri, hogy mondjuk a következő évben Magyarország képes lesz tartani a államháztartási hiányt 3% alatt, és a Standard & Poor's is költségvetéssel nem lát problémát, ezzel szemben a
Moody's az kifejezetten a középtávú finanszírozását az államadósságnak, ott látja a problémát.
Mv.: - Azt meg tudja mondani, hogy akkor, ha spekuláció általános dolog, miért pont a forintot támadják, miért nem a zlotyt, miért nem a cseh koronát? Nem azért támadják, mert a leggyengébb?
Cséfalvay Zoltán, államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium: - Azt lehet támadni, aki olyan helyzetben van, nyilvánvalóan, tehát itt azért az elmúlt három-négy hónapban látható, hogy Magyarország számára éppen azért, mert nagyon szorosan kötődik az európai gazdasághoz és az eurózónához, az a bizonytalanság, ami az eurózónában van, nem tudjuk, hogy mi a végkimenetele, ugye mindenki tervezi, hogy mi lehet, hogy erről vitatkoznak, ez nagyon erősen hat a magyar gazdaságra. Csak mondok egy példát, előbb beszéltünk a növekedésről, a német növekedés az most a német kormány mellett lévő tudományos tanács számítása szerint 0,9% lesz jövő évre, ez meghatározza azt is, hogy nálunk mennyi lesz. Csak kiemelném, azt mondjuk, hogy..
Mv.: - ..nyilván, tehát abban egyetértenek a közgazdászok is, hogy hat az euróválság, de a kérdésem az arra vonatkozott, hogy Lengyelországra is hat, meg a csehekre is hat.
Cséfalvay Zoltán, államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium: - Igen. Csak Lengyelországban és Csehországban jóval alacsonyabb az államadósság. Tehát most nem akarok visszamutogatni, de..
Mv.: - ..egyébként, ha már államadósság, Heim Péter például azt mondja, hogy a leminősítés azért történt, mert a hitelminősítők az adósság dinamikát nézik, ez alapján pedig indokolt volt Magyarország leminősítése és nem spekulációról van itten szó. Mert, hogy valójában egy technikai adósságcsökkentés történt a nyugdíjpénzekből. Valójában stabil az államadósság szintje év eleje óta, vagy szeptember óta.
Cséfalvay Zoltán, államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium: - Nagyon sok üzenete van ennek a leértékelésnek. Én hármat emelnék ki, az egyik üzenete, talán a legfontosabb, meg is említik egyébként, ott van leírva taxatíve, hogy tovább kell vinni azokat a reformokat, amelyeket Magyarország elkezdett a Széll Kálmán Tervvel. A Széll Kálmán Tervben lévő reformokat, legyen ez oktatás vagy éppen a munkaerőpiac átalakítása, ugye tegnap éjszaka a Parlamentben nagy vitát kavart. Ezeket a reformokat vigye tovább Magyarország. Második, a növekedésnél látnak bizonyos bizonytalanságokat, tehát minden eszközt meg kell ragadni a növekedés erősítésére. És a harmadik, nyilvánvalóan a kockázatok és a válság kockázatai és terheinek a megosztásával vannak bizonyos kérdések.
Mv.: - Mennyi most az államadósság jelen pillanatban?
Cséfalvay Zoltán, államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium: - Az államadósság az év végére, mert ugye az év végén számítják mindig, az év végén és ez az Unió becslése és ugyanezt mondja a Fitch is egyébként, az a GDP 76%-át teszi ki. Az akkori árfolyamot kell nézni.
Mv.: - Mitől lesz ez 76%? Tehát az árfolyamváltozás miatt? Mert most az MNB legfrissebb adatai szerint a III. negyedévben 82%
Cséfalvay Zoltán, államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium: - Ugye effektíve az, amit devizában visszafizetünk, az a 3 milliárd euró, és helyette nem veszünk fel hitelt, nyilvánvalóan csökkenti. Az 1400 milliárd Ft-nyi, amikor a második pillérből átvándoroltak a első pillérbe, akkor ez a vagyonelemnek az állampapír visszavonása szintén csökkenti az államadósságot, nettó szinten és nyilvánvalóan majd meg tudjuk mi lesz az év végéig árfolyam, akkor százalékosan is tudni fogjuk.
Mv.: - No, menjünk tovább. Mivel érkeznek majd az IMF tárgyalásra? Matolcsy György azt mondta, hogy nem kell változtatni a gazdaságpolitikán, az IMF nem fog nekünk diktálni, a kormányszóvivő, Giró-Szász András azt mondta, hogy nem az IMF, tehát nem kell végrehajtanunk majd az IMF programját. Vagyunk olyan helyzetben, miután, hogy a miniszter úr szavait idézzem, kipateroltuk az IMF-et, hogy most még mi diktáljunk, mikor mi megyünk segítségért?
Cséfalvay Zoltán, államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium: - 2008 és 2011 ősze, ez két különböző helyzet. Nézzük az IMF oldaláról. Az IMF oldaláról 2008-ban csak egyetlenegy kínálata van, ez a készenléti hitel. 2009-ben vezetik be a rugalmas hitelvonalat, amit egyébként Lengyelországban is alkalmaznak, később bevezetik az elővigyázatossági hitelvonalat 2010 őszén, és most van egy újabb változat, tehát az IMF oldaláról sokkal rugalmasabb kínálatok vannak. Magyarország szempontjából is más a helyzet egyébként. Mert, ha megnézzük a 2008-as helyzetet és a mostani államháztartási helyzetet, ez sokkal stabilabb és sokkal biztonságosabb, az adósságcsökkentés, az államháztartási hiány tartásával, és van egy harmadik tényező, amiért szükség van az egészre, az pedig az, hogy az egész európai gazdaság lassul, és az egész európai gazdaság vagy rettentő nagy bizonytalanság van, éppen ezért egyfajta biztonsági hálóra szüksége lehet az országnak.
Mv.: - Hogyha Simor András, a jegybankelnök, ugye a Jegybank is részese lesz a tárgyalásoknak, azt mondja, hogy mivel a tárgyalások előtt vagyunk, a magyar fél pozícióját nem igazán segíti elő, hogyha lehetséges feltételeket vagy a hitel fajtáit elemezzük, találgatjuk. Hát az elősegíti a tárgyalást, hogyha Matolcsy György már előre kijelenti, hogy az IMF nem diktál? Az IMF programját nem kell végrehajtani? Ezek nem politikai nyilatkozatok?
Cséfalvay Zoltán, államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium: - Ahogy említettem, nagyon sokfajta és most már kevésbé kötött támogatási típusai vannak az IMF-nek. Ez a konkrét tárgyaláson keresztül majd kiderül, hogy milyen. De azért azt is kell látni, hogy szinte valamennyi európai országnak van valamilyen védőhálója. Hát maga az eurózóna is egy védőháló. Szlovákiában ilyen problémák nem merülnek fel. Akkor az eurózónán kívüli országok egy részénél az IMF is biztosít egy védőhálót, előbb említettem például Lengyelországot.
Mv.: - Nagyon röviden, mert sajnos mindjárt lejár az időnk, az IMF-fel való tárgyalások után lehet-e, lesz-e devizahiteleseket mentő újabb csomag?
Cséfalvay Zoltán, államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium: - Az, hogy a devizahitelesek mentőcsomagnál itt a végtörlesztés az december 30-ig lehet bejelentkezni, jelen pillanatban a Bankszövetségnek a javaslata az a Gazdasági Minisztériumban tárgyalások elindulnak. És majd annak keretében, egyeztetés keretében lehet eldönteni, hogy milyen lépések lesznek.
Mv.: - Az IMF ez ellen van, ugye? Matolcsy György korábban azzal magyarázta, hogy azért sem kell az IMF-hez fordulni, mert minden egyes ilyen lépés az IMF-nek nem tetszik, és ellenzi. Tehát nyilvánvalóan itt engedni kell majd a magyar kormánynak.
Cséfalvay Zoltán, államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium: - Az, hogy az IMF mi ellen van, azt majd melyik lépés nem éppen az ő gondolkodásukba illik, ezt nem tudjuk, majd akkor tudjuk, amikor ténylegesen a tárgyalások elindulnak.
Mv.: - Egy számot mondjon még nekem, 268 Ft-os euróval számolnak 2012-re, ön szerint mikor lesz 268 Ft-os eurónk, mert most még ettől mintha messze lennénk.
Cséfalvay Zoltán, államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium: - Ettől most egy picikét messzebb vagyunk. De azért egy év az egy nagyon hosszú idő, tehát, hogy éves átlagban mennyi lesz, az lesz majd az igazán kérdéses. És az szerintem 300 alatt lesz.
Mv.: - Köszönöm, hogy itt volt.
Cséfalvay Zoltán, államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium: - Én köszönöm.
A beszélgetésről készült videót az M1 honlapján, erre a linkre kattintva tekintheti meg!
(M1)
