Az alacsonyabb államháztartási hiány részben annak köszönhető, hogy a kormány elkötelezett abban, hogy 3 százalék alatt tartsa azt - mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kedden közzétett adatokkal összefüggésben Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára az M1 Az este c. műsorában.
Az államháztartás tavalyi hiánya a GDP 2,1 százalékának felelt meg és 584 milliárd forintra rúgott, az államadósság pedig 79,2 százalékon állt, 22 ezer 381 milliárd forintot tett ki - derül ki a pénzügyi számlák tavaly negyedik negyedéves adataiból, amelyeket kedden tett közzé a Magyar Nemzeti Bank.
Az hiány annak köszönhető, hogy a kormány elkötelezett abban, hogy az államháztartási hiányt 3 százalék alatt tartsa, ezért minden szükséges lépést megtesz. Annak, hogy 2,4 helyett 2,1 százalék lett a hiány, az az egyik oka, hogy az önkormányzati szektor pozitívummal zárta az évet, ami a megindított, mély reformoknak köszönhető. A legfontosabb lépések a feladatátrendezés, az önkormányzatok hitelfelvételének kormányengedélyhez kötése, valamint a kötelezően nullszaldósra tervezett önkormányzati költségvetések voltak – fejtette ki Cséfalvay Zoltán az M1 Az Este című műsorában kedden.
A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára hozzátette: az ország által végigvitt reformok egy részének rövid, a másiknak hosszútávon jelentkeznek a hatásai, amelyeknek meghatározott szerepük van a gazdasági növekedést és az államháztartás stabilitását tekintve.
Úgy vélte: mint mindennek, a költségvetési fegyelemnek is megvan az ára. A növekedés főként azért maradt el 2012-ben, mert az Európai Unió recesszióban töltötte a tavalyi évet, Magyarország pedig „ezer szállal kötődik” az európai gazdaságokhoz.
A túlzottdeficit-eljárásra vonatkozó műsorvezetői kérdésre válaszolva leszögezte: a jelenlegi adat bíztató, bár Brüsszel 3 százalék feletti hiányt várt idénre a téli jelentésében, ám a méréseiket helyén kell kezelni, mert korábban is rendre tévedtek.
Hozzáfűzte: az uniós szakemberek néhány tételt vitatnak a bevételi oldalon, alacsonyabb növekedéssel számolnak, az elektronikus útdíj bevezetésének, valamint a pénztárgépek és az adóhivatal összekapcsolásának csúszását is problémásnak tartják – ezeket a tételeket lehet teljesíteni, így három százalék alatt lesz a hiány – hangsúlyozta.
Cséfalvay Zoltán a kiigazítás lehetőségét firtató kérdésre nyomatékosította: meg kell várni az első negyedéves GDP-adatokat, az határozza majd meg a további lépéseket. Kiemelte ugyanakkor, hogy „nagyon masszív”, 400 milliárdos tartalék van a költségvetésben, amivel például az esetleges árfolyam-ingadozások kivédhetők.
Az államtitkár úgy kalkulál, hogy idén növekedésnek indulhat a gazdaság. Ehhez a mezőgazdaságnak a tavalyi komoly visszaesés után legalább egy átlagos évet kell produkálnia, az elsősorban az autóiparban véghezvitt nagyberuházások is éreztetik majd a hatásukat, az alacsony infláció miatti reálbér-emelkedés megjelenhet a keresletben, valamint az EU-s források is segíthetnek ebben – állapította meg.
Az interjúról készült videót a hirado.hu oldalon tekintheti meg, erre a linkre kattintva!
(M1)
