Az Európai Unió (EU) 2007-2013. évi 7. Kutatási Keretprogramjának félidei értékeléséről rendeznek magas szintű innovációs konferenciát csütörtökön és pénteken Budapesten a soros magyar EU-elnökséghez kapcsolódóan - mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságstratégiáért felelős államtitkára kedden háttérbeszélgetésen.
Az államtitkár utalt arra, hogy az 53,3 milliárd euró keretösszeggel rendelkező 7. Kutatási Keretprogram félidei értékelését az Európai Bizottság felkérésére egy szakértői csoport tavaly elkészítette, és 10 pontos javaslatot fogalmazott meg, a felülvizsgálati jelentés 2010. november 18-án jelent meg. A budapesti konferencia célja, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg a hátralévő időszakra és a 2014-ben induló, a jelenlegi keretprogram folytatását jelentő Közös Stratégiai Keret előkészítéséhez.
Cséfalvay Zoltán elmondta: a budapesti konferencia eredményei, javaslatai elősegítik a 2011. március 9-ei brüsszeli Versenyképességi Tanács tárgyalásainak sikerességét. Hozzátette: a kutatás-fejlesztés-innováció téma szerepel majd az április 12-ei gödöllői versenyképességi tanács informális ülésén is.
Az államtitkár közölte: a budapesti innovációs konferencia négy részből áll, egyrészt elemzik a nemrégiben csatlakozott EU 12 tagországok részvételét, megvitatják az ipari szereplők, elsősorban a kis- és középvállalkozások szerepét, áttekintik az egyszerűsítés lehetőségét, és foglalkoznak a 2014-től induló Közös Stratégiai Keretre vonatkozó javaslatokkal.
Cséfalvay Zoltán a 7. Kutatási Keretprogram eddigi állásával kapcsolatban elmondta, hogy az EU 12 új tagállama a népességükhöz és gazdasági súlyukhoz képest jelentősen elmarad a régebben az unióba belépett 15 tagállamhoz képest, az újak a támogatás 5,1 százalékát, a régiek 94,9 százalékát szerezték meg.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarország a gazdasági súlyának megfelelően részesedett eddig az EU 7. Kutatási Keretprogramból. A több mint 4.000 magyar pályázó közül 818 nyert 126 millió euró, mintegy 34,6 milliárd forint támogatást 2007 és 2010 között a 7. Kutatási Keretprogramban. Ezzel a teljesítménnyel a magyar pályázók 20 százalékos sikerarányt értek el a kapott támogatás tekintetében, amely alig marad el a 22,4 százalékos uniós átlagtól, ugyanakkor az egy nyertes magyar pályázóra jutó támogatás összege 153,9 ezer euró, ez az uniós átlag fele. A pályázati sikeresség szempontjából Magyarország a 15., az elnyert támogatások nagyságát tekintve a 16. helyen áll az EU 27 tagállama között az EU 7. Kutatási Keretprogramjában.
A legsikeresebb magyar pályázó a Budapesti Műszaki Egyetem, amely 2,85 milliárd forint támogatást nyert, utána következik az ELTE 1,62 milliárd forint, az MTA SZTAKI 1,54 milliárd forint és a Nemzeti Innovációs Hivatal 1,48 milliárd forint forrás megszerzésével.
A háttérbeszélgetésen elhangzott: a 7. Kutatási Keretprogram jelentésében szereplő javaslatok között van - többek között - a nemzeti és az uniós szintű kutatások szükségességének megfogalmazása, a kiváló minőségű kutatási infrastruktúra létrehozása. A következő tervezési ciklusban induló Közös Stratégiai Kerethez legalább akkora költségvetést javasolnak, mint a jelenlegi keretprogramé. Szükségesnek tartják egyszerűsíteni a pályázási folyamatot, továbbá biztosítanák a programban eddig alulreprezentált 12 tagállam sikeresebb szereplését.
(MTI-Fidesz.hu)
