Innováció, Foglalkoztatáspolitika, Államháztartás, Költségvetés, Adó- és pénzügyek, Gazdaságszabályozás, Tervezéskoordináció
A jövő társadalmában a tehetségben lesz hiány. Ezért a fejlődés ott lesz a legnagyobb, ahol a legtöbb tehetséget sikerül feltárni, valamint máshonnan odakoncentrálni.
Gazdasági megszorítások az EU tagállamaiban a Nemzetgazdasági Minisztérium Kommunikációs Titkársága által összeállított sajtófigyelő alapján.
A Nemzetgazdasági Minisztérium nemzetközi példák alapján készült összefoglaló anyaga a közmunka finanszírozásáról.
Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter és Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 2011. március 1-jén ismertette a kormány új strukturális reformprogramját. A nemzetgazdasági miniszter az államadósság leszorítását nevezte meg a kabinet elsődleges céljának.
Nem maradhat tovább rejtve, mitől nőtt ilyen mértékben az államadósság – az előző kormányok döntései a jövőnk elzálogosításához vezettek, és amennyiben a gazdasági-politikai felelősség megállapítható, a demokratikus keretek között értelmezett felelősségre vonás nem maradhat el.
A közösségi közlekedés hatékony szervezése kulcsfontosságú eleme az életminőség alakulásának. Magyarország előnye, hogy európai viszonylatban sűrű közlekedési hálózattal rendelkezik, ami jelentős gazdasági előnyöket jelenthet.
Magyarország megújulásának elengedhetetlen feltétele a versenyképes tudást nyújtó felsőoktatás megteremtése. Az ország sikerének és felemelkedésének záloga a friss és alkotóképes tudás állandó gyarapítása, amely elképzelhetetlen a munkaerőpiaci elvárásokkal összhangban álló, a gazdaság és társadalom tényleges igényeihez igazodó, modern felsőoktatás nélkül.
Hazánk jelenleg jóval többet költ a rokkantsággal kapcsolatos ellátásra, mint a hasonló fejlettségi szintű és egészségügyi helyzetben lévő más országok. Magyarországon rendkívül alacsony a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, a támogatási rendszer csak a kivételezett helyzetben lévő védett szervezetek számára kedvező.
A Nyugdíjbiztosítási Alap az utóbbi néhány évben 600-700 milliárd forint körüli költségvetési hozzájárulást kívánt, sőt, 2011-ben az állami nyugdíjrendszer már 800 milliárd forintos hiánnyal zárt volna az Orbán-kormány 2010-es intézkedései nélkül.
A kormány – folytatva a vállalkozásokat középpontba helyező gazdaságpolitikát – jelentős, a vállalkozók életét megkönnyítő adminisztrációcsökkentő lépéseket tervez a strukturális reformok részeként. Ahhoz, hogy Magyarország visszaszerezze vezető helyét a régióban és Európa leginkább vállalkozásbarát országai között szerepeljen, elengedhetetlen a versenyképességet akadályozó adminisztrációs terhek mérséklése.
Egy gazdaság versenyképességének fontos mérőszáma az átlagos adóterhelés. Amennyiben a vállalkozások az adminisztratív terheket túl magasnak ítélik, termelésüket, beruházásaikat visszafoghatják, illetve új befektetők fordulhatnak el az országtól. Az elmúlt hónapok adóintézkedései nyomán az adóterhelés szintje 37 százalékra csökkent le, ám ez még mindig elmarad a visegrádi országok átlagos adóterhelésétől.
A magyar munkaerőpiacról ma hiányzik egymillió munkahely. Ezért a kormány azt vállalta, hogy 10 év alatt ezek létrehozásához a vállalkozások partnere lesz. Egymillió új munkahely létrehozása szükséges ugyanis ahhoz, hogy az európai uniós összehasonlításban roppant alacsony foglalkoztatottsági rátánk az EU élmezőnyébe kerüljön.
A magyar államháztartás mérete (a gazdaság méretéhez képest) mintegy 6 százalékponttal nagyobb a hasonló fejlettségű országok, illetve a többi visegrádi ország átlagánál. Az eltérés közel fele – a magas államadósságunk miatt – a jóval nagyobb magyar kamatkiadásnak tulajdonítható, de az elsődleges kiadásaink is magasabbak a régiós versenytársainknál. Az államháztartás jelenlegi kiadási szerkezete nem növekedésbarát: alacsony a beruházási kiadások és magas a folyó kiadások, ezen belül is a szociális juttatások aránya.
Magyarország elkötelezett a szigorú költségvetési politika mellett. A kormány a konvergencia programban vállaltakkal összhangban a 2010-es 3,8 százalékról folyamatosan csökkenti a GDP-arányos államháztartási hiányt - 2011-ben már 2,9 % lesz - miközben munkahelyteremtő intézkedéseivel hozzájárul a gazdasági növekedés beindulásához. Ennek nyomán a 2010-es 80 százalékról 2014-re 70 százalék alá csökken a GDP-arányos államadósság.
A magyar gazdaság teljesítményének az elmúlt évtizedben megfigyelhető trendszerű romlása mögött nem a külső konjunktúra alakulása és nem is kizárólag az évtized második felére jellemző fiskális megszorítási ciklus növekedést fékező hatása húzódik meg, hanem elsősorban a versenyképesség tartós romlását jelentő strukturális problémák. A dokumentumban röviden bemutatjuk azokat a legfontosabb gazdasági folyamatokat, amelyek mintegy tünetként legjobban jelzik versenyképességünk hosszabb ideje tartó romlását.
A nemzetközi tőkepiacokon uralkodó – a jelentős mértékben néhány fejlett ország pénzügyi problémáira visszavezethető - volatilis viszonyok ellenére, 2010-ben az olajozottan működő magyar állampapírpiac problémamentes és stabil finanszírozást biztosított a kormány számára.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter válaszlevele Olli Rehn gazdasági ügyekért felelős biztosnak, angol és magyar nyelven.
Az ország államadósság rátája két irányból csökkenthető: vagy a hányados számlálójában lévő
nominális államadósságot csökkentjük, vagy a hányadosban lévő GDP-t emeljük magas növekedési
rátával. Optimális esetben mindkét eszköz – egymást nem kizárva – működik.
A közfoglalkoztatás eddigi bonyolult – és egyes elemeiben pazarló – rendszerét az értékteremtő munkát előtérbe helyező, áttekinthető és finanszírozható új közfoglalkoztatási programmal váltja fel a kormány. Az új közfoglalkoztatási program lényege, hogy egységes rendszerben, azonos forrásból, azonos prioritásokon alapuló szabályozás alapján nyújt pályázati támogatást új munkahelyek létrehozásához.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény szerint a monetáris politikát a monetáris tanács irányítja, e testület tagjaitól a jegybanktörvény megköveteli, hogy monetáris, pénzügyi, illetőleg a hitelintézeti tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben kiemelkedő elméleti, illetőleg gyakorlati szakmai ismeretekkel rendelkezzenek. Annak érdekében, hogy a monetáris tanács tagjai esetében a különböző szempontok átfogó mérlegelése, ennek révén a döntések megalapozottsága tovább javuljon, a kormány kezdeményezi az MNB törvény olyan módosítását, amelynek révén e tagokat – a szintén tanácstag MNB elnök és alelnökök kivételével – a jövőben az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottsága javaslatára az Országgyűlés választja meg és menti fel.
Az Európai Központi Bank (EKB) véleménye a monetáris tanács tagjainak kinevezéséről és felmentéséről, valamint a Magyar Nemzeti Bank felügyelő bizottsága tagjainak díjazásáról.
Alultervezett kiadások, felültervezett bevételek, vagyis betarthatatlan 3,8 százalékos hiánycél – így jellemezhető a szocialista kormány által összeállított és örökül hagyott 2010-es költségvetés. Az idei büdzsében rejlő aknák a nemzetközi pénzügyi szervezetek mellett a Költségvetési Tanács figyelmét is elkerülték. A félezer milliárd forintos „problémát” a Nemzeti Ügyek Kormánya rendkívüli intézkedésekkel orvosolta, így tartva az Európában is egyedülállóan alacsony 3,8 százalékos hiánycélt.
A szocialista-szabaddemokrata által hátrahagyott költségvetés átvizsgálásának eredményeként, valamint az előző kormány által vállalt kötelezettségek miatt az idei költségvetésen tátongó lyukak intézkedések megtételére szorították a Kormányt.
Közérdek az, hogy ebben a gazdasági helyzetben mindenki részt vállaljon a terhekből. A magyar Kormány az államháztartás egyensúlyának javítására, az együttműködés gazdaságpolitikája szellemében válságadó bevezetéséről döntött: a bankok, a pénzügyi szektor már korábban részt vállalt a válság terheiből, és most ugyanez az elvárás fogalmazódott meg a távközlési cégek, az energiaszektor és a kiskereskedelmi láncok felé.
A Nemzeti Együttműködés Kormánya eltökélt abban, hogy Magyarországot a meghirdetett hiteles és hosszútávon fenntartható gazdaságpolitikai koncepció mentén a 21. századi közép-kelet-európai régió pénzügyi szolgáltató központjává tegye. Az EU szintű versenyképesség elérése érdekében olyan, a pénzügyi befektetéseket elősegítő adózási, jogi és piacszabályozási környezetet kíván megteremteni, ami vonzó célponttá teszi Magyarországot a külföldi intézményi befektetők számára, illetve ösztönözni fogja a belföldi megtakarítások hosszú távú növekedését is.
A bajor kis- és középvállalkozások fejlesztését segítő tartományi programok és jövőben tervezett intézkedések
Készítette: Dr. Benczéné Udvarhelyi Zsuzsanna
A sváb (baden-württembergi) mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztését segítő tartományi programok és jövőben tervezett intézkedések
Készítette: Kiss Jenő