Fontos szerepet tölt be a közel 700 ezer kis- és középvállalkozás a magyar gazdaságban – mondta Bencsik János, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Nemzetközi Vállalkozói Fórumán.

A vállalkozások több mint 90 százalékát képviselő kis- és közepes méretű vállalkozások az üzleti szférában foglalkoztatottak több mint 70 százalékának biztosít munkát, az exportból való részesedése csaknem 28 százalék. Tehát a szektor alapvetően befolyásolja a gazdaságunk egészének teljesítményét – emelte ki Bencsik János. Ezért a nemzetgazdaság szempontjából kedvezőtlen, hogy 2004-től a működő vállalkozások száma folyamatosan csökken. Jellemzően magas munkaerő, és alacsony tőkeigényű tevékenységről van szó, amelynek termelékenysége folyamatosan nő, bár a növekedés üteme lassult az elmúlt években.

Már a nemzeti Ügyek Kormányának első gazdasági intézkedési tervében, a 2010. június elején nyilvánosságra hozott 29 pontos akciótervben is hangsúlyos szerepet kapott a kis- és középvállalkozások megsegítése, a 29 intézkedési javaslatból 6 közvetlenül érinti a kkv-kat. Ezek elsősorban az adókönnyítésekre, a bürokrácia csökkentésére, valamint a kkv-k pénzforráshoz jutásának elősegítésére terjedtek ki. A tervek megvalósítása már elkezdődött, első lépésben 10 kisadó megszűnt, kibővült a Széchenyi Kártya finanszírozási kínálata, és megfelezték a nyereségadó mértékét. A vállalkozásokat sújtó adminisztrációs terheket négy év alatt a jelenleginek kevesebb, mint harmadára kívánja csökkenteni a Nemzeti Ügyek Kormánya.

Az Új Széchenyi Terv fő kedvezményezetti célcsoportját – annak magas munkaerő felszívó képessége következtében – szintén a kkv szektor képezi. Az ÚSZT 7 kitörési pontja közül a „Vállalkozásfejlesztés” kifejezetten az e méretkategóriába tartozó vállalkozások versenyképességének növelését szolgáló intézkedéscsomagokat tartalmaz majd. A programok kidolgozása és társadalmi egyeztetése folyamatban van, bevezetésük várható időpontja 2011.

A magyar gazdaság szervezésének természetes földrajzi egysége a Kárpát-medence, így a hazai vállalkozások fejlődését nagymértékben elősegíti az egész Kárpát-medencei Gazdasági tér fejlesztése. E cél érdekében az ÚSZT elsősorban határon átnyúló infrastrukturális beruházásokat, beruházás és befektetés ösztönző programokat, regionális klaszterek kialakítását, valamint a határon túli magyar kkv-k megsegítését támogatja.