A jövő héten a kormány elé kerül a megújult kereskedőház koncepció
Nagy Róza közigazgatási államtitkár a Magyar Nemzetnek adott interjút.
Július elsejétől a keleti nyitás jegyében megújul a Nemzetgazdasági Minisztérium szervezete: 16 új osztály gyűjti a lehetséges keleti partnerekről az információkat. A kereskedőházakról szóló elképzelés is megszületett, amely szerint egy kis létszámú központ kapcsolataira építve dolgoznának az országonként létrejövő kereskedőházak. Az elképzelés jövő héten kerül a kormány elé.
A keleti nyitás jegyében július elsejével megújítja szervezetét a Nemzetgazdasági Minisztérium – közölte lapunkkal Nagy Róza, a tárca közigazgatási államtitkára. A keleti országokkal foglalkozó 16 új osztály a gazdaság, a jog, a kultúra és az oktatás teljes területét elemezve segíti a keletre igyekvő magyar vállalkozások tájékozódását.
A mostani átalakulás gyökeres változást jelent a korábbiakhoz képest. Korábban azt hittük, sok mindent tudunk reménybeli keleti partnereinkről, azonban amikor konkrétumokra került volna sor, mégsem tudtunk információval szolgálni – hangsúlyozta az államtitkár. – Meg akarjuk tanulni a keleti országok üzletkötési stílusát, amely gyökeresen különbözik az Európában és Amerikában szokásostól. Lassabban haladnak, és nem csupán gazdasági kapcsolatokat szeretnének építeni, de teljes odafordulást várnak, a kultúra, oktatás és az élet minden területén, mert akkor kötnek szívesen üzletet, ha megismerték az adott partnert. Ezeknek az igényeknek megfelelően alakítottuk ki a keleti régióval foglalkozó osztályok rendszerét.
Nagy előrelépés, hogy a kereskedőházakról szóló elképzelés első olvasatban július 4-én kerül a kormány elé – hívta föl a figyelmet Nagy Róza. A koncepció lényege, hogy budapesti központtal létrehoznának egy kis létszámú részvénytársaságot, amelynek tulajdonosa a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara lenne. Ennek a feladata lenne, hogy a célországokban, illetve a régiókban a szerteágazó kapcsolatrendszert felhasználva építhetnék ki kapcsolataikat az országonként kialakított úgynevezett relációs kereskedőházak. Ez utóbbiakban a magyar államnak már jóval kisebb részesedése lenne. Fontosnak nevezte az államtitkár asszony, hogy a finanszírozást segítendő, a szervezetekben helyet kapjanak a hazai és külföldi bankok is, illetve fölvegyék a kapcsolatot az adott ország minden „zegét-zugát” ismerő, s szinte mindenhol létező kereskedelmi és iparkamarákkal. Magyar részről partner lehetne például az Eximbank. is. Elengedhetetlen ugyanakkor, hogy minden kereskedőházban szerepet kapjanak olyan hazai vállalkozások, melyek komoly tapasztalatokkal rendelkeznek az adott országban, s így motorja lehet a kapcsolatok bővítésének. Fontos feladata lenne a kereskedőházaknak a piacok felkutatása, illetve olyan termék iránti igény megtalálása, amelyet esetleg célzottan gyárthatna valamely hazai cég, így akárkomoly munkát adhat a hazai gépjárműipar számára például az egykori szovjet tagköztársaságokban még futó Ikarus buszok felújítása. Sok esetben ugyanis nem világszínvonalú fejlesztést várnak ezekben az országokban, hanem, hogy működőképesek maradjanak a régen szállított magyar termékek.
Kérdésünkre Nagy Róza elmondta, reményeik szerint a kormány támogatni fogja elképzelésüket, s a következő évi költségvetésben megkapják az erre szánt 3 milliárd forintot. Ha minden jól megy, a központi szervezet, illetve az első relációs kereskedőház, amely első körben nagy valószínűséggel Azerbajdzsánt célozná meg, már ősszel, talán szeptemberben létrejöhet. Arra is rámutatott, hogy az uniós támogatással fölújított záhonyi átrakó állomás is komoly munkához juthatna, ha a reménybeli keleti szerződéseknek köszönhetően föllendülne a vasúti szállítás iránti igény.
Nagy Róza szerint azért fontos a keleti nyitás, mert a magyar gazdaság csak akkor tudja növelni teljesítményét, ha olyan országokkal épít ki intenzív, szoros kapcsolatokat, ahol dinamikusan növekszik a GDP, szemben a növekedési problémákkal küszködő Európával. Ezek az országok egyértelműen a feltörekvő, jellemzően keleti országok. Ezt igazolják az adatok is, 2007. és 2011. között a világ második legnagyobb gazdasága, Kína évi átlagban 10,5 százalékos növekedést ért el. De még ezt is csaknem kétszeresen múlták fölül a vezető arab országok, hiszen Szaud-Arábia, 19,3, az Egyesült Arab Emírségek pedig 19 százalékos bővülést értek el, s még a sereghajtó Egyiptom is csaknem hat százalékkal növelte átlagban az elmúlt öt évben a bruttó hazai terméket.
Ezek az országok nemcsak dinamikusan bővülnek, de fizetőképesek is, ami nagyon fontos a mai világban. Lényeges, hogy számos olyan területen igényelnek külföldi támogatást, amelyen a magyar vállalkozásoknak nagy tapasztalatuk, tudásuk halmozódott föl. Így például a víztisztítás, vízkutatás, csatornázás, a mezőgazdasági termelés, élelmiszeripar, illetve az építőipar egyes kiemelt területein találhatnak kedvező fogadtatásra a magyar vállalkozások. De azzal is tisztában kell lenni, hogy méretünknél fogva korlátos az ország termelőképessége, ezért ehhez kell igazítani a gazdasági kapcsolatokat is. Azaz a nagy megrendelések mellett kiemelten kell segíteni a hazai kisvállalkozások piacra jutását. Nagy lehetőséget lát az államtitkár asszony a volt szovjet tagköztársaságokkal kiépítendő kapcsolatokban, hiszen például az évi tíz százalékos növekedést elérő Azerbajdzsánban kifejezetten igényelnék a magyar szaktudást, és itt a kisebb vállalkozások is gyümölcsöző kapcsolatokat építhetnek ki. Ezekben az országokban az is segítheti a magyar vállalkozások térnyerését, hogy az egykor szállított termékekről (buszok, daruk, mezőgazdasági termékek) jó véleménnyel vannak, s így könnyebb lehet az üzletkötés. Ezen megbízások elnyerése ezért lenne különösen fontos, mert siker esetén akár a szomszédos államokból is hozhatnának új üzleteket.
Az ilyen jellegű kapcsolatok kiépülését hivatott elősegíteni a jelenleg már a tárca felügyelete alá tartozó Eximbank és Mehib Zrt., a szakdiplomata hálózat, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal, illetve a kereskedőházak.
Az államtitkár asszony ugyanakkor nem tart attól, amit sokan előrevetítenek, hogy a bővülő kapcsolatoknak köszönhetően hazánkban megtelepedő keleti tőke mindössze bérmunkát jelenthet a hazai vállalkozásoknak. Éppen ellenkezőleg: a keleti nyitás jegyében jelentősen bővülhet hazánk kivitele a világ rendkívül dinamikusan bővülő, és a gazdasági válság által kevésbé érintett térségei felé. Az exportteljesítmény felfutása lehet a záloga annak, hogy a jelenleg 100 milliárd eurót kitevő bruttó hazai termék az évtized végére akár megduplázódjon.
(Magyar Nemzet, NGM)
