A magyar gazdaság olyan fejlődési pályára állt, amelyben az export mellett a belső kereslet, a fogyasztás is egyre inkább húzza a gazdaság növekedését - mondta Varga Mihály Az Estében.
„1,8 százalékos volt a harmadik negyedéves növekedés. A kormány korábban arra számított, hogy ha ez a trend folytatódik, akkor 2,5 felett várható majd ez a mutató, amely 2,7 végül százalék lett, vagyis magasabb a kormány várakozásánál is” – közölte Varga Mihály Az Este című műsorban. A nemzetgazdasági miniszter ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy a Központi Statisztikai Hivatal pénteki (KSH) gyorsjelentése szerint Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2,7 százalékkal emelkedett 2013 negyedik negyedévében az előző év azonos időszakához képest.
A múlt év egészét tekintve 1,1 százalékos volt a gazdasági növekedés - jelentette első gyorsbecslése alapján pénteken a Központi Statisztikai Hivatal. A harmadik negyedévhez viszonyítva 0,6 százalékkal nőtt a GDP a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint. A tavalyi év első negyedében 1,1, a másodikban 0,3, a harmadikban pedig 0,8 százalék volt a negyedéves növekedés. Az előző évben, 2012-ben minden negyedévben csökkent a gazdaság teljesítménye az előző három hónaphoz képest, azaz recesszióban volt a magyar gazdaság.
Varga Mihály Az Estében azt mondta: a magyar gazdaság olyan fejlődési pályára állt, amelyben az export mellett a belső kereslet, a fogyasztás is egyre inkább húzza a gazdaság növekedését. Ez több dolognak is köszönhető: a rezsicsökkentésnek, a családi adókedvezménynek, az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok béremelésének – hangsúlyozta a miniszter.
Varga Mihály rámutatott: a járműipar teljesít a legjobban, az export jó volt, a külső piacok nem zuhantak össze.
A mezőgazdaság számára 2012-ben nagyon rossz év volt – tette hozzá. „2013-ban egy átlagos évben hoztunk jó eredményt, és az építőipar több mint 10 százalékos növekedését is hozták a beruházások: ebben nemcsak a kormányzati felújítási programok játszottak nagy szerepet, hanem az uniós támogatások nagymértékben való lehívása, valamint a magánberuházások megindulása is” – fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter.
2013 nyarától elindult 3 nagy hitelezési program, amely a kis- és középvállalkozókat segítette: ilyen volt az Exim Bank exportáló cégeket segítő programja, a Magyar Fejlesztési Bank kis-és középvállalkozásokat segítő programja, valamint a legnagyobb méretű, a jegybank által elindított növekedésösztönző hitelprogram – emelte ki Varga Mihály.
„Lassan nem lehet mondani olyan területet, ahol a magyar gazdaság ne teljesítene jobban, mint 2010-ben, vagy a kormányváltást megelőzően ” – fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter, hozzátéve, hogy 1992 óta nem voltak olyan jók az adatok, mint amit most a KSH közölt. 4 millió 15 ezer embernek van ma munkája Magyarországon – több mint 20 éve nem volt ilyen jó adat – húzta alá.
Varga Mihály kiemelte: a munkanélküliség csökkent, hiszen majdnem 12 százalék volt 2010-ben, most pedig 9 százalék körül van, egyes számítások szerint pedig már 9 százalék alá is ment ez a mutató.
A növekedés nem jár az egyensúly megborulásával, habár korábban csak úgy tudott szerény mértékben növekedni az ország gazdasága, hogy az hitelből történt – emelte ki a nemzetgazdasági miniszter.
„Az adósságot törlesztjük, előtörlesztéseket hajtottunk végre, nem veszünk fel új hiteleket, és a gazdaság mégis egyensúlyi pályán maradt, mivel az államadósság mértéke csökkent, az államháztartási hiány 3 százalék alatt van” – fogalmazott Varga Mihály.
Megjegyezte: kezdjük visszanyerni azt a pozíciót, ami 2002-2003-ig volt. „Addig a magyar gazdaság az élbolyban volt, aztán lecsúsztunk a sereghajtó kategóriába. 2005-2006-tól kezdve a négy visegrádi ország közül mindig a legrosszabban teljesítő ország voltunk, most elsők vagyunk közöttük” – emelte ki.
Az Európai Unió tagországai között is a negyedik legnagyobb növekedést értük el 2013 utolsó negyedévében – hangsúlyozta Varga Mihály.
A 310 feletti euró árral kapcsolatban Varga Mihály azt mondta: a forintgyengülésnek külső oka van. „Magyarországot a feltörekvő piacok csoportjában tartják számon, Lengyelországban, Törökországban, Dél-Afrikában hasonló mértékű, vagy még nagyobb arányú árfolyamgyengülés következett a Fed pénzcsapokat lassító döntése után. Ehhez még hozzájárult, hogy az alapkamat jelentős mértékben csökkent, és most már kevesebb a marzs azon a kötvényen, amit a piac kínálni tud” – mondta. Hozzátette: a pénteki KSH-adatok hatására a forint jelentősen erősödött.
Egyelőre a magyar gazdaságban jelentős feszültséget nem okozott az árfolyamgyengülés, és a költségvetést is lehet nyugodtan ezen a pályán futtatni, nem kell módosítani azért, mert az árfolyam változott – hangsúlyozta Varga Mihály.
(hirado.hu)
