Magyarország háromból immár kettő, az inflációra és az államháztartási hiányra vonatkozó eurócsatlakozási feltételt teljesít - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társaságának közgyűlésén, csütörtökön.

A gazdasági tárca vezetője rámutatott: legutóbb 2002-ben tudott az ország akár egyetlen kritériumot is teljesíteni, akkor az államadósság nem haladta meg a bruttó hazai termék 60 százalékát. "Hosszú lesz még az út az euró bevezetéséhez, de jó irányba tartunk."

A nemzetgazdasági miniszter szerint elképzelhető, hogy a kormánynak tovább kell csökkentenie idei inflációs előrejelzését. Mint mondta, tavaly még 5,2 százalékos éves drágulási ütemmel számoltak, ezt áprilisban 3,1 százalékra csökkentették. "Az infláció nemhogy 3 százalék, de lehet, hogy 2 százalék sem lesz ebben az esztendőben" - tette hozzá. Varga Mihály beszélt arról is, hogy "nem lehet, és nem szabad" olyan gazdaságpolitikát folytatni Magyarországon, amely nincs tekintettel a külföldi befektetőkre, illetve külföldi tulajdonú vállalatokra.

Szerinte hiba volna, ha gazdasági bezárkózásba kezdene a kormány, és olyan célokat fogalmazna meg, amelyekkel a külföldi tőke beáramlását korlátoznák. Előadásában két alternatív gazdaságpolitikai forgatókönyvet is felvázolt. Az egyik szerint mesterségesen, költségvetési eszközökkel érne el nagyobb növekedést a kormány. Ez azonban nem volna bölcs döntés - figyelmeztetett -, hiszen az ország kikerülne abból az egyensúlyi állapotból, amit sikerült elérni. "2002 és 2006 között égettük a pénzt a kazánban, a mozdony mégsem akart jobban teljesíteni" - mondta.

A másik lehetséges útnak nevezte, hogy a kormány nagyobb kiigazítással még inkább egyensúlyi pályára állítaná a gazdaságot. Mint mondta, ezzel azonban azt kockáztatnák, hogy felborulna a költségvetési intézkedések és a társadalmi konszenzus közötti egyensúly. Rudnay János, a szervező NVMT elnöke köszöntőjében emlékeztetett: a társaság 50 tagja egyetért abban, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a növekedés a legfontosabb célkitűzés.

Mint mondta, a cégek szeretnének ebben aktívan részt venni, és ehhez kérik a kormány segítségét, hogy javuljon a befektetési klíma, bővüljön az egyeztetések és a párbeszéd lehetősége, továbbá "aktivizmus helyett kiszámíthatóság legyen". Ebben a tekintetben nem hasznos "egy multiellenes kommunikáció és az általánosítás" - tette hozzá.

(MTI)