A cél az, hogy a gazdasági növekedés kiterjedtebb, stabilabb legyen, tovább bővüljön a munkahelyek száma, az ország gazdaságának versenyképessége jobb legyen - mondta Varga Mihály az Országgyűlés költségvetési bizottságának keddi ülésén, amelyen a képviselők 10 igen, 3 nem szavazattal támogatták nemzetgazdasági miniszterré történő kinevezését. Előzőleg a vállalkozásfejlesztési bizottság 6 igen és 4 nem szavazat mellett támogatta a jelöltet. A gazdasági bizottság Varga Mihály miniszterré történő kinevezését 10 igen, 3 tartózkodás és 1 nem szavazat mellett támogatta.
Kép letöltése
Az idei évre tervezett 2,9 százalékos államháztartási hiánycél teljesülését nem veszélyezteti semmi - mondta a nemzetgazdasági miniszter miniszterjelölti meghallgatásán, hozzátéve, hogy az idei költségvetés is "fejnehéz", az év első hónapjaiban jelentős kiadások jelentkeztek, miközben az év végén jönnek majd a nagyobb bevételek.
Az szja-ban az egykulcsos adórendszeren a kormány nem tervez változtatni - mondta Varga Mihály. Kiemelte, hogy az idén a kormány nem tervez újabb devizakötvény-kibocsátást, elsősorban a hazai forintpiacról oldja meg az államháztartás finanszírozását.
Megerősítette, hogy a szakképzés felügyelete a nemzetgazdasági tárcához kerül, a középfokútól a felsőfokú oktatásig a kamarákkal együtt alakítja ki az NGM az új rendszert.
Varga Mihály szerencsésnek mondta az idei évet, amikor a egyszerre indul a kormányzati ciklus, az új hétéves uniós költségvetési időszakkal, így egymáshoz lehet igazítani a hazai és uniós fejlesztési forrásokat. A támogatásokat úgy kell átalakítani, hogy annak eredményeként 1 euró felhasználása minél nagyobb hozzáadott érték előállítását tegye lehetővé - hangsúlyozta a miniszterjelölt.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy az ország számára egyre kisebbek az olyan típusú növekedés lehetőségei, amely az olcsó hazai bérekkel próbál tőkét vonzani az országba. Látni kell, hogy a környező országokban a munkaerő képzettsége közelít, egyes esetekben el is éri a magyarországit - mondta.
Kiemelte: olyan ágazatokra is koncentrálni kell, amelyekben magas a hozzáadott érték, és a kis- és közepes vállalkozások szerepe is jelentős lehet a gazdasági növekedésben, amire példaként az élelmiszeripart és a turizmust említette.
Kérdésekre válaszolva elmondta: a második Orbán-kormány sokat tett a devizahitelesek gondjainak enyhítéséért, bevezette a végtörlesztést, az árfolyamgát intézményét, felállította a Nemzeti Eszközkezelőt, így míg 2010-ben 750 ezer devizaadós volt az országban, napjainkra számuk 500 ezer alá csökkent. Megismételte azt a véleményét, hogy a devizahiteleket ki kell vezetni a lakáscélú jelzáloghitel-piacról.
A reklámadó bevezetésre vonatkozó kérdésre azzal válaszolt, hogy a parlament hatáskörébe tartozik, vajon az egyéni képviselői indítványként beterjesztett javaslatot törvényerőre emeli-e, de a költségvetésért felelős miniszterként nem várható tőle, hogy ellenezzen olyan törvényt, amelyből bevétel származik.
Egy másik kérdésre megismételte, hogy a kormánynak nincs árfolyamcélja, a forint árfolyamáról a piac dönt.
(MTI)
